Egy kicsit bővebben A-K-ig

Többen kértétek tőle, hogy egy kicsit bővebben is írhatnék a Zöld Múzsák napjáról és recepteket is ígértem.

Akác - meglepődtem, hogy az akácból milyen pikáns ízű alkoholmentes welcome italt lehet készíteni...egy baj volt vele, idejekorán elfogyott...legközelebb jóval fölé lőjük a létszámot, mert amíg úgy gondolkodtunk, hogy ha 45-en jelentkeznek jó ha eljön belőle 35-öt vendég hibásnak bizonyult. A dolog éppen fordítva működött, a negyvenöt helyett érkeztek hatvanan!!!

Álom - nekem ez az éttermesdi világ régóta vonzó és szimpatikus - sok évvel ezelőtt falusi turizmusban gondolkodtam, mint családi vállalkozás, mellette pedig egy nyitott textiles műhelyt álmodtam, valahová a világ végére.  Nem is igen értettem, hogy akkoriban mi vonzott benne, amikor a hagyományos konyhában kifejezetten nyűg volt számomra a főzés, a Zöld Múzsákkal tisztulni látszik a kép.

Bálint - fiam egy elég öntörvényű és önálló gyermek, a héten töltötte a tizennyolcat és ha valami közös dologba bevonható, na erre már azt kell mondjam : SIKER.

Chips - ami a nevében egyezik csak a köztudatban élő társával. Szerintem  egy jó kihívás a jövőre nézve, ha rengeteg olyan ropogós állagú, izgalmas ízvilágú tallért, kekszet kísérletezzek ki, ami mentes mindenféle ízfokozótól és bátran a gyerekek szájába adható.

Csoki - a gyenge pontom ( volt ), de van egy jó hírem: az ízlés formálható minden területen, ha mi is úgy akarjuk. Az ízlelés világában is. A vegán csokis muffin sütésénél pedig a kakaót karob porral ( szentjánoskenyérfa terméséből állítják elő ) készítettük. Szerintem senki nem vette észre a változtatást!

Domi - a három fiam mellett van egy fogadott lánykám is, aki nyitott minden őrültségemre, Köszönöm!

Eper - imádom és éppen szezonja van. Egy percig sem volt kérdéses, hogy a menüben benne lesz mint bodzaföldi csokivulkán eperlávával. Bánom, hogy nem készült róla fotó, amikor kora reggel a férjem megjött  a teli ládával a piacról.

Étek - étel... egyre pontosabban tudom körülírni, hogy melyek azok a jellemzők, amitől étek az étel: természetes, megbízható származású, kíméletesen elkészített, harmonikusan (zöld) fűszerezett és nem túl bonyolult:-)

Fakanál - jajjj annak, akit a fakanalukkal megérintenek!

Guru - ebben éppen annyi ellentét feszül, mint bennem. Szabad fordításban a zöldségek a mestereim, tőlük tanulok, belőlük építkezem. Persze tisztában vagyok vele, hogy ennek éppen az egocentrikus ellenkezőjét is magában hordozza, de ez így van jól!

Györgyi - örök hálám neki, hogy igent mondott egy meghívásra úgy, hogy szinte semmit nem tudtunk egymásról és zökkenőmentesen véghezvittük a közös projektet. 

Hagyma - minden formában. Mielőtt rátértem a keskeny vega ösvényre, a konyhámban fantáziátlan módon fokhagyma nem került semmilyen ételbe, a nemszeretem dolgok közé soroltam. Szerencsére ez is a múlté.

Imola - aki egy nagyon kedves régi ismerősöm, de az éttermesdi játék kapcsán még sok-sok rég nem látott emberkével sikerült újra találkozni. A legnagyobb hiányérzet bennem éppen innen ered: nem tudtam senkivel annyit beszélgetni, amennyit szerettem volna, de be kellett látnom, egyszerre minden nem megy.

Ízek - amikkel éppen úgy leképezhetjük a világunkat, mint a színekkel...és nagyon tetszenek az analógiák, amiket az utazás során felismerek.  

Játék - mi más?

Kenyér - alapvető élelmiszer, amit nem szokás kidobni az ablakon, mint inkább megkeresni a módját, hogyan kerülhet vissza méltó helyére az asztalra úgy, hogy a táplálékunk legyen, ne a betegségeink forrása.

Hosszú  a magyar ABC, pihenésképpen jöjjön pár recept.

Mentás borsókrém: ezt a mártogatóst a friss menta íze emeli ki a kommerszitásból, de jó magasra emeli.

- 20 dkg friss zsenge borsó ( télen fagyasztott is jó )

- egy fej főzőhagyma vagy két szál újhagyma

- 2-3 gerezd fokhagyma

- 2 ek. olivaolaj

- maroknyi friss mentalevél

- fél tk. só

A borsót a hagymákkal megpároljuk pici vízen, majd a többi összetevővel krémes állagúra turmixoljuk.

Nálam ez amolyan női minőségű paszta és megfigyeltem, hogy a férfi népnek kevésbé bejövős, de ennek ellenére szívesen kóstolják.

Diós tarator: ezt a receptet kedvenc szemüveges szakácsomtól láttam a VEG EVERY DAY sorozatban.

- 10 dkg dió ( szárazon előpirítva )

- 10 dkg szikkadt rozskenyér ( vízbe áztatva )

- 2 ek olivaolaj

- 1 ek citromlé

- 1 tk. só

- 1 tk. őrölt pirospaprika

- 3 gerezd fokhagyma

Ismét jöhet a turmixolás, ebben az esetben semmit nem pároltam meg, nyersen turmixolom az összetevőket. Érdemes fogyasztás előtt hűtőbe állni hagyni pár órára, mert úgy érettebbek lesznek az ízek.

Kápia paprikás napraforgókrém: ez a NEWSTART könyvemből vett alaprecept sokadik átdolgozása, még sosem sikerült egyformára készítenem. Az itt közzétett recepten  csak annyit változtattam, hogy a kaliforniai paprika helyett kápia paprikát turmixoltam a hozzávalók közé és  fokhagyma  is került bele.

Próbáljátok ki őket, hűtőben egy hétig eltarthatók, de szerintem gyorsabban elfogynak! Egészségetekre!

Restaurant Day ABC

Akác, Álom, Bálint, Chips, Csoki, Domi, Eper, Étek, Fakanál, Guru,
Györgyi, Hagyma, Imola, Ízek, Játék, Kenyér, Láva, Múzsák, Nevetés,
 Nyers, Oliva, Óra, Öntet, Őrült, Pohár, Quiche, Ropog, Sparhelt, 

Szalvéta - ohhh, basszus nem került ki a nagy sürgölődésben az asztalra!

 Tányér, Tyű, Udvar, Újság, Üveg, Űz, Vegán, WC, X.Y., Zöld , Zsongás.

fotók: Dobó Eszter

Hatalmas ölelés mindenkinek, aki bármilyen formában támogatott ennek az eszement ötletnek a  megvalósításában!

Mi a célod vele?

Célorientált világban élünk, ez van. Szinte mindenki megkérdezi, hogy nekem mint textilesnek mi dolgom van a konyhában... és hogy keveredtem bele ebbe az éttermesdi mókába? Ez a kérdés kicsit vicces, magamnak lefordítva olyan: miért veszel levegőt? Aztán meg arra van az embernek ideje, amire akarja és ahhoz ért (igazán), amire rászánja az idejét... nem elégszer írom le, engem sosem érdekeltek a papírok, bizonyítványok. Ejnye, még mindig protestálok, most éppen az ellen:  "Semmire nincs időm." Szimplán s egyszerűen bizonyítom a tényt, hogy mindenre van, nem csak nekem másnak is, fejest kell ugrani benne. Nem tudsz úszni? Nem baj, én sem,  majd úszunk együtt az árral;-)

Három nap múlva nyit a Zöld Múzsák. Éppen most élesítem az időkibővítő szerkezetem, hogy mindennel elkészüljünk! Hajrá!

A menü kiválasztásának szempontjai azon kívül, hogy vegán alapanyagokból, azaz kizárólag növényi cuccokat felhasználva készülnek az étkek: szezonalitás és színek, ezek képernyőn keresztül is letölthetők;-), de az  ízélményért  érdemes betérni hozzánk szombaton!

Epres-bodzás-mentás limonádéval készülünk, állítólag nagy lesz a meleg.

Előételnek kenyér chipszet három féle mártogatóssal kap nálunk a vendég.

A desszert lesz a csúcspont:  Bodzaföldi csoki vulkán epres lávával!

A fő fogásról csak annyit,  lesz benne újkrumpli, retek, spenót, kápia- és chili paprika, hagyma, padlizsán és szejtán ... sok-sok friss fűszerrel .... a rendezvény után hozok majd képeket és ha érdekelnek benneteket a receptek, azokat is szép sorjában megírom majd.

Mit kenjünk a kenyerünkre?

Amikor év elején megírtam a lapos élesztő nélküli  kenyeremről szóló posztot, ígértem egy fejezetet a rávalókról. Akik a vegánság keskeny ösvényére lépnek, eleinte nem kis fejtörést okoz, hogy mit kenjünk a kenyerünkre, ha tartózkodni szeretnénk a hagyományos szendvics felépítményétől ( kolbász, sonka, felvágottak, vaj, margarin, túró, tojás, stb ). Mivel a teljes értékű komplettálás szerint gabona+ olajosmag+zöldség hármasa maximálisan kielégítő, régóta kutatom azokat a recepteket, amivel a sajt élvezeti értékét vegán módon sikerül megközelíteni, mert húsról lemondanom gyerekjáték, a sajtok nélkül azonban nem kerek a világ;-) Mivel hét nap múlva a Zöld Múzsák asztalán az előétellel ebből szeretnénk  betérő vendégeinknek, kedves ismerőseinknek alternatívát mutatni, ma megszületett életem első fűszeres sajtja. Egyetlen nagyobb beruházást igényel, amennyiben másnak is az, egy 1.800 Ft-os szer megszerzése, mert a sajt állag eléréséhez szükséges az agaragar nevezetű növényi zselésítő, amit a tengeri vörösmoszatból vonnak ki. A maláj eredetű szó jelentése nem más, mint kocsonya. Találtam kipróbált recepteket a neten való kutakodás közben, a főbb alkotórészek megismeréséhez érdemes tájékozódni, de a fűszerezést szerintem mindenki bátran változtathatja a saját szájíze szerint. Így tettem én is, került bele: snidling, chili paprika, újhagyma, fokhagyma... mit mondjak nektek róla, jövő szombaton gyertek el vegán asztalunkhoz és kóstoljátok meg élőben. A képekkel nem tudlak benneteket jóllakatni, de az általunk szervírozott három fogásos menüvel már igen! 

Főzve ismeri meg...

Lakva ismeri meg a másikat az ember... így  a mondás, a valóság meg az, hogy a Zöld Múzsák nyitásának időpontjáig  nyolc nap van még. Györgyivel első találkozásunk + pár levélváltásunk után ismeretségünket dolgos konyhai üzemmódban mélyítettük ma tovább. Bizarr egy kapcsolat;-) Ennél már csak az volt nagyobb meglepetés, amikor a kiscsoportos főzésen egy versenyszférában dolgozó de a vegán szellemet magában hordozó, konyhai műveletekre és fakanál forgatására is szakosodott fiatalember is érkezett. Kérem szépen, szükséges lassan elfogadni, hogy a világ megváltozni látszik, még akkor is, ha mi nem veszünk róla tudomást;-) Ennyi szorgos kéz  két óra alatt lenyomta majd a társaság benyomta a háromfogásos vacsorát. 

Menü: - hideg paradicsomleves

          - cukkínis ragu gabonakolbásszal és spenótos kölessel

          - csupacsoki torta eperöntettel

A Zöld Múzsák kertjének kapuja ugyan csak MÁJUS 18-án lesz tárva, de a VegaVillám Főzőklub évente számtalan programot kínál a vegán étkezés iránti érdeklődőknek, sok szeretettel ajánlom a győriek figyelmébe!

A szomszéd kertje mindig...

...pitypangosabb. Vasárnap reggel átkuksolva a kerítés lecei között erre a bölcs megállapításra jutottam, de mivel a léc másik oldalán ott volt a kedves szomszéd teljes valóságában, rögtön alkut kötöttünk, miszerint vágyakozásom tárgya könnyen kielégíthető, kaphatok egy  maréknyi pitypang levelet  gazdag termésükből.

kép forrása

Érdeklődő vagyok Erdőkóstolásban, de tapasztalatom egyenlő a nullával. Ösztönösen mégis rátapintottam a lényegre, hogy a pitypang leveleket felhasználás előtt egy-két órát hideg vízben érdemes áztatni, ettől kissé mérséklődik a  keserű íze. Jelentem cseppet sem mérséklődött,  némi utánaolvasás után azt is megfejtettem, hogy míg a szomszéd a legjavát szerette volna adni pitypangjának,  éppen ellenkezőleg a legkisebb és legzsengébb levelek adták volna az elviselhetőség határán belüli ízt... a gyerekek ízlelőbimbóinak ismeretében:-)

Ezek után nem volt más megoldás, mint enyhén sós vízbe dobtam pár percre őket, majd hasonlatosan a spenóthoz, csalánhoz és egyéb zöld féléhez, szűrtem és apróra vágtam. Innen a recept ismerős, csalános gnocchi néven fut kedvenc szemüveges szakácsomnál és a spenótos változat  az életre kelő colette veg konyha egyik családom által is elismert kajája. A legnagyobb dicséret Bálint fiamtól érkezett, aki egy szombati napon a töltött káposzta és a spenótos gnocchi paradicsommártásban fogások közül az utóbbit választotta és mind megette. 1:0 a javamra!

A galuskák receptje erősen hajaz a túrógombócéra: 

-  fél kiló friss spenót vagy csalán

- 25 dkg túró ( az eredeti receptnél némi parmezán sajttal turbózza fel a szakács )

- 3 dkg kukoricadara ( vagy búzadara )

- 3 dkg kukoricaliszt ( vagy rétesliszt )

- 2 tojás sárgája és a fehérje habbá felverve

- olajon megfonnyasztott apróra vágott hagyma, fokhagyma

- szerecsendió, bors, só

Amíg a galuska keverék a hűtőben pihen ( 1 óra ), elkészíthető a meleg paradicsommártás, benne friss zöld fűszerekkel, mint medvehagyma, snidling, oregano, bazsalikom... Pitypangos gombócból persze csak egy féladagot mertem készíteni, de nem kellett volna ez a nagy óvatosság, ketten a férjemmel nehezen, de megosztoztunk rajta;-) 

Folyékony waldorf saláta

A zöldséGurunak egyetlen reális célja van...  több is lenne, de erre az  egyre van hiteles jogosítványa:  lelkesítő szócső, ami  konyhai kísérletekre hív, hogy változatosabb, természetesebb és egészségesebb legyen az asztalra tett étel. Nem kínál recepteket, ennek pedig azon egyszerű oka van, hogy szinte soha nem használok semmilyen mérőedényt, gondolatformán adagolom az összetevőket, kóstolok közben, úgy alakítom az ételt saját ízlésemre.  Ha mégis írok  receptet, azt utólag próbálom modellezni a kész ételből visszafelé... de ez nekem nem annyira furcsa, hogy visszafelé működöm;-)

Waldorf saláta, ezt a labdát dobtam fel. Szeretem azt a játékot, amikor felmerül egy mindenki által jól ismert étel, olyan, aminek ízvilága  mondjuk százból kilencvenkilenc embernek ismerős  és ezt az ételt olyan formán alakítjuk át, hogy annak állaga a felismerhetetlenségig megváltozzon, de az ízében az eredetihez hasonlatos legyen. Dél körül indultam a városból, ez 7 km bicózás hazáig, ahogy fogytak a kilométerek egyre éhesebb lettem.  Tekertem a bicikli pedálját, közben mozgattam agytekervényeimet. Hazaérve két variációt próbáltam ki. Az egyik egy krémleves lett, nagyjából a waldorf saláta három fő összetevőjéből: zeller, alma, dió... pici édesítő, növényi tej, citromlé, citrombors hozzáadásával. A diszítésként garantáltan vegyszer- és kipufogógáz mentes területről szedett ibolya szirmokat szórtam a tetejére.

A másik kísérletben ugyanezeket az összetevőket lereszeltem, a diót durvára vágva és megpirítva adtam a masszához, valamint zsiradék gyanánt egy evőkanál pálmazsírt adagoltam és fele-fele arányban  apró szemű zabpehellyel és zabliszttel kevertem össze ( ízlés szerint lehet édesíteni ).Vizes kézzel golyókat formáztam belőle és egy villa segítségével kicsit kilapítottam őket a tepsibe. Ezután a pogácsákat 20-25 percig sütöttem kis lángon. 

A levest legközelebb markánsabban ízesíteném... fogyasztása után hiányérzetem támadt. Ti mit tennétek bele fűszerként? Az almás-zelleres zabfalatkák viszont kitűnő ízharmónia, próbáljátok ki ti is!

G pont?

Élvezetek a konyhában...  egy új G pont születése, írja Judit barátnőm és azt hiszem nem áll messze az igazságtól:-) ZöldséGuru valóban egy kéjenc, aki sorra halmozza az élvezeteket. Perverz módon vonzódik minden színes zöldséghez. Az ételek állagában is jöhet bármi:  lágyan- selymesen- krémesen vonzó mellé kemény- roppanós- rágcsálnivaló. Ez a grissini - nevezhetjük ropogós rudacskának-   pikáns zöldborsó krémbe mártogatva, tunkolva maga a gyönyör, kérem:-) Aki nem hiszi, próbálja ki!

Végre tavasz, remélem nem kiabálom el! A kertben még semmi érdemleges nem történt a részünkről, most kezdjük a zsebkendőnyi szegletünk művelését, aztán a nyáron pályázhatunk majd a "kicsi kert, sok zöldség"címre. A tavalyi zöldborsó, újhagyma, sárgarépa, paprika, paradicsom, uborka termésünk sikerén felbuzdulva ugyanis lesznek újabb próbálkozásaink... Az évelő petrezselyem és a metélőhagyma csodásan zöldellik, szinte nincs nap, mikor ne hoznék belőlük a konyhába egy maréknyit, mint ahogy látszik, a grissini tésztájába is aprítottam a snidlingből jócskán. 

Grissini készült 20 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztből, két-három evőkanál olvasztott pálmazsír, valamint fűszerek ( kömény, só, bazsalikom ) hozzáadásával és az apróra vágott metélőhagymával. Fél kocka ( 2.5 dkg ) élesztőt langyos vízben felfuttattam, mindezekből tésztát dagasztottam, majd fél óra kelesztés után centi vastag rudacskákat formáztam, jó hosszúakat, ha lehet.

Míg sülnek a sütőben a ropogós rudak, addig egy kanálnyi pálmazsíron megfonnyasztok egy vöröshagymát ( rendszerint póréhagymát használok helyette, valahogy szelídebb íze van ), és rádobom a fagyasztott borsót párolódni. Mikor a borsó megpuhult, összeturmixolom az egészet sűrű krémmé. Adok hozzá fűszereket a són, borson kívül koriandert szinte kötelezően és ha van kéznél egy pár szem friss menta levél, az nagyon pikánssá teszi. Egy gyors tányér diszítés póréhagyma karikákkal és friss paradicsommal, aztán kezdődhet a gyönyörfokozó mártogatósdi. Ennél egyszerűbb kaja tán nincs is, de most, hogy a képekre nézek: - milyen sokszor eszem a zöld-piros színkombót? Nahát?!

zöldséGuru...

... ahol a konyha is színes és kerek. Receptek képekkel továbbra is itt a colettecolor blogon olvashatók...aztán majd idővel minden a helyére kerül. Sok szeretettel várlak benneteket!

zöldséGuru

Diós croissan

A hétvége mindig sütési- főzési nagyüzem. Pár hónapja, mikortól a veg colette kísérletek folynak, duplán is az. Mit tehet egy anya, amikor már sokadszor hangzik el a kérdés: - Akkor most már többé nem sütsz nekünk csokis croissant? Megnyugtató mosollyal az arcomon válaszolok: -De sütök:-)... aztán vasárnap reggel  hatkor kidob az ágy, irány a konyhába begyújtani a sparheltbe és dagasztani a tésztát, hogy a család a croissan illatára ébredhessen. Jött egy hirtelen gondolat, miért is ne próbálnám átváltani egészségesebb alkotórészekre az összetevőket, így aztán két keverőtálban kezdtem a munkálatokat, az egyikbe mentek az eredeti recept szerinti alkotók, a másikba fehér liszt helyett teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt, az olaj helyett pálmazsírt olvasztottam,  kihagytam az egy tojást is, gondoltam, az meg már minek akkor bele. Tehéntej helyett rizstejben futtattam az élesztőt, igen mézzel... mert olyan vagány vega vagyok, aki még mindig mézet választ a nyírfacukor helyett, főképpen ha a mézhez bartell üzlet révén jutott ... nyirfa cukorra meg még nem érkezett senkitől ajánlat...;-) 

A diós tölteléket egyszerűen elintéztem, az olvasztott pálmazsírthoz kevertem némi mézet, ezzel kentem meg  a tésztát a receptben szereplő cukros margarin helyett. Utána pedig darált dióval vastagon meghintettem, amiből látszik, a diót sem vetem meg... ugyan eddig a mákról többet írtam.

A csokist le sem fényképeztem, minek, már láttatok olyat... viszont a diósról egy egész fotó sorozat készült. Szeretem ezt a naturális színkombót, ami úgy általában a reform sütikre jellemző, nem is tudom, olyan szép aranybarna minden anélkül, hogy tojással kenegetném a tetejét. Van kedve valakinek kipróbálni? Esetleg megkostólni? Tudjátok, hogy hamarosan lesz rá lehetőség!? Közeledik a május 18... a restaurant day:-)))

A levél és a zöld levelecske

Kezdjük egy kis nyelvtannal. A levél ugye egy több jelentésű szó, ami egyrészt a fák lombjain lévő zöld növényt jelenti, másrészt pedig a postás által hozott levelet. A jelentésbeli kapcsolat itt még jelen van. De mi a helyzet az elektronikus levéllel, mert manapság magán levelezésben kizárólag ilyet kapok. Jönnek persze papír alapú nem kívánatos levelek a postásunk által, aláírósak, meg ablakosak, az egyiktől kisebb, a másiktól nagyobb görcsbe ugrik átvételkor a gyomrom. De mikor kaptatok utoljára kézzel írott, gyöngy betűkkel megcímzett kedves hangvételű barátit? A képeslapok kora is lejárt, ritka pillanat, ha ilyennel lep meg valaki... és engem meglepett Mónika, akit 2003-ban láttam utoljára, amikor a mennyasszonyi ruháját varrtam. Azóta se, de még csak össze se futottunk sehol, pedig három faluval lakik csak arrébb.  És nem csak több oldalas kézzel írott levéllel lepett meg - ez amolyan kedves ráadás -, hanem csomagot kaptam benne két üveggel, az egyikben házi ketchup, a másikban házi készítésű vega pecsenye zsír volt, a hangsúly a volton van. A fiaim ahogy megérezték az illatát lecsaptak rá.  Mi - a családunk -, éppen akkoriban  vegánkodtunk, amikor Mónikával találkoztunk.  A fiúk ( kettő még akkoriban ) 8 és 5 évesek voltak... és a vega zsíros kenyérért éltek-haltak:-) A levélben megosztotta velem a receptet is, és hamarosan ki fogom próbálni  pálmazsír, vöröshagyma, fokhagyma, bors, pirospaprika, olaj összetevőkből. Mivel két lehetőségem van elérni Mónikát, kézzel írott levélben:-), valamint a blogom által, ezért szeretném itt is megköszönni neki ezt a páratlan meglepetést: 

Köszönöm Mónika!

És ha már levél,  találtam a kertben a tavalyi fűszerkertben friss zöld levelecskét. Főztem  gazdag bablevest, no nem olyan csülkös hagyományos módon ( olyat nem is tudok  ), csak szerény vega változatban, a fűszereket nem spóroltam ki belőle. A végén az apróra vágott friss zölddel hintettem meg, a pirított szotyi ugye alap, kenyér helyett... vannak napok amikor egyáltalán nem hiányzik a kenyér alakú szénhidrát, nem is erőltetem. 

 

Kinek mi a drága?

Nekem az életem. Lehet hogy nagyon önzőnek tűnik elsőre, de tedd a szívedre a kezed, neked mi a legdrágább? No akkor nem kell sokat írnom arról hogy melyikünk reggelije a drágább ugye? Mindenkinek a sajátja a legdrágább, értsd alatta  szeme fénye. 

Komolyra fordítva, tényleg tervbe volt véve, hogy vezetek róla egy kimutatást,  mi mennyibe kerül a vega kísérleti konyhába és  hol van az ésszerűség határa a bevásárláskor, és hol kezdődik a flanc, ami tőlem nagyon messze áll. Tapasztalom ( sajnos ), nagyon sok oldal/honlap, aki az egészséges táplálkozást hirdeti, egy elérhetetlenségi szintre emeli az ételeket a beléjük tett alapanyagok sokaságával és értelmetlen variálásával. Ez az egész nem szabadna hogy erről szóljon, hogy emberek úgy érezhessék bármiből kimaradnak, ha nincs kellő anyagi támogatottságuk hozzá. A másik oldalon rekedteknek viszont szakítani szükséges azzal az elvvel, hogy a " szegénység egyenlő az igénytelenséggel!

Ma elkezdtem írni, hogy mi mennyi. Remélem hasznos lesz és kérlek ti is osszátok meg praktikus tapasztalataitokat, segítve ezzel egymást. Kilencedik hete vagánykodom a vegánsággal, de még reform bolt küszöbét nem léptem át, bár igen kívánatos lett volna ez az inspiráló élmény, de egyszerűen nem ment. És ma reggel sem kellett elszaladni a szupermarketba egy liter rizstejért és egy liter 100%-os apple juise-ért, almás rizspudingot turmixolni belőle, ez nem pénz és bevásárlóközpont közelségének kérdése. 

Almás puding: egy tölcséres turmixba beleteszel egy fél feldarabolt almát, két evőkanál főtt rizst, ízlés szerint mézet ( tőlem nyírfacukrot is használhatsz, ami jól esik ), fahéjat (sokat), egy csipet koriandert, pár csepp citromlevet. Mindezt annyi vízzel turmixolod össze, hogy egy krémes állagot kapj. Ismerős a kaja? Ilyet készítettél a gyerekeidnek is, mikor babák voltak, bébipempő;-) Az alma másik felét felkockázva rápúpozod a krémre, megszórod a most trendi mézes, szezámos saját készítésű granolával, amiről majd írok egy másik posztot, mert nekem is újdonság a cucc, akkor jött ugyanis divatba, mikor éppen nem voltam vegán. 

Na mennyibe került a reggeli? Egy alma mondjuk 50 Ft, legyünk nagyvonalúak, és a két evőkanál rizs, na ezt nem tudom számszerűsíteni... nálam a méz itthon léte nem luxus, hanem alap. Fűszerek? Azok is vannak egy valamire való háztartásban. Neked mennyibe volt a reggelid? Ha az enyémnél olcsóbba, akkor vagy nem reggeliztél, vagy kérlek osszd meg velünk is a receptet, hasznos lehet! És az egészben tudod ami a legdrágább, hogy magam készítettem.