2011. március 31., csütörtök

Természetes szépség és egy röpke JÁTÉK!

Natural beauty


Tessék kérem intenzíven kattintgatni,
most például 

Legyen játék ... miért ne?!
Aki megszámolja, 
hogy hány magyar résztvevő van a fent bemutatott válogatásban,
 és kommentben elküldi a számot ma éjfélig, 
azok között holnap egy meglepetés ajándékot sorsolok ki!
Vigyázat nem csalunk, moderálva vannak a megjegyzések!
Éjfélnél előbb egyet sem fogsz látni... ez lesz benne a plussz izgalom:-)

Vágjatok nyugodtan bele... a kezeteket is használhatjátok a számoláshoz!

Mosolyt tessék:-)


Mosolyt és/vagy kötényruhát tessék!
Ez a kora hajnali kínálat:-)


2011. március 30., szerda

Játékos geometria


Akkor egy kicsit lazuljunk:-)
Geometrikus inspirációs album,
 a fontosabb kérdésekre, majd jön a válasz magától:-)
Player geometry by colettecolor

Farmer.5, ami már több mint öt...







A képek mellé a szöveg időhiány miatt csúszik:-)
Feltöltenem is kéne, de hová?
MESKA vagy ETSY?
Az egyikből ki, a másikba be?
Kettő lovon egyszerre?
Neeeeeeeeeeeeeeem, egy seggel, csak egy lovat!
Lassú átmenet helyett éles váltás?
Egy biztos, veszélyes életet élek, 
 az ablakos borítékok pedig csak gyűlnek:-)
Van egy jó hírem: a választ nem tőletek várom:-)

Azért ha valami megtetszene a fenti képek közül, nyugodtan írj e-mailt...
...  ez az egyetlen biztos pont, mármint, hogy elolvasom... talán meg is válaszolom:-)


2011. március 29., kedd

PIXELfirka

Ha szereted a fotográfiát...
ajánlom figyelmedbe ezt az oldalt nagyon sok szeretettel.
Babecz Ákos képei izgalmasak, 
nem mindennapi látványosságot tárnak a szemünk elé.
Utazhatsz Nápolyba, Rotterdamba, Amszterdamba... 
és nem utolsó sorban Erdélybe...
Ákos szemén keresztül.
Ismerős a név? 
Igen, ő a böpörö-ből a bö,
a grafikusom hitvese:-)


/ Valahol Hargitán /

PIXELfirka

Városok, utcák és terek. Épületek, formák és helyek. Egy építész szemével.


2011. március 25., péntek

Fény-árnyék





Van, hogy nem szalad az IDŐ ...
... a mai napban voltak pillanatok,
 mikor már  olyannyira lelassult...
... kishíján megállt:-)

NAPSUGARAS HÉTVÉGÉT KÍVÁNOK!

Mi is az az útifonal?

Útinform, útilapu... de mi is az az útifonal?
Fogadjunk, hogy még nem találkoztál ezzel a kifejezéssel?

Hurrá, praktikusan gondolkodom!
Jó érzés:-)

Az útifonal vagy útigombolyag gondolatát
 a Budapesti Alkotónapokra való vonatozás szülte.
Éppen ezzel egyidőben kapott el a körkörös
 és nagyon színes horgolási láz.
Egy 13-14 cm-es átmérőjű koronghoz azonban 5-6-7 szín 
bekapcsolására volt szükség, és ez ugyanennyi motring fonalat jelentett.
 Néztem a fonalkupacot, és csóváltam a fejem.
Na ezt én ugyan nem cipelem.
 Ráadásul, hogy néz ki, ha mindezt a vonaton szétpakolom:-)
Ekkor jött az útifonal gondolata.
Fogtam a színben összeválogatott fonalakat, mindegyikből levágtam  5-6 db  méteres szálat,
 és véletlenszerűen egymás után csomóztam.
Más dolgom már nem volt vele, mint apró kis gombolyaggá feltekerjem.
Praktikus... azt hiszem ez benne  a legnagyobb örömöm.
Holnap megint utazok, és lázasan készítem az útifonalaimat.



Gyűlnek a mesés tarisznyák...


Íme itt egy kép bizonyságul.
A kis farmeres csipike nem mindennapi módon röppent be hozzám.
Csengetett egy mosolygós leányzó és ajtót nyitottam neki.
Kiderült, hogy a néhány kattintáson kívül  
pár kilométer választ el bennünket egymástól.
Ezek kitüntetett pillanatok:-)
Köszönöm neked Nia!
Friss, ropogós blogger,
nézzetek szét nála:
NIA NEMEZ... a tavaszlányka belopta magát a szívembe:-)


Ha még nem olvastad a felhívást, akkor 
ITT találsz bővebb infót.

2011. március 24., csütörtök

Időzavar


... nem pusztán abban az értelemben, 
hogy ezt a szettet már lassan el lehet tenni a szekrénybe, tavasz van...

Három év internetes "üzletszerű kéjelgés" után tudom (tapasztaltam ), 
hogy a vevőkhöz nagy türelem szükségeltetik:-)
Most viszont tisztelettel kérek minden volt, 
jelen és jövendő megrendelőmet, 
engem tolerálni szíveskedjen ...
Jelenleg nincs "B" verzió:-)
( Kedves Tünde két hónapot várt erre a szettre,
 ha nagyon őszinte vagyok, akkor inkább hármat.)

ITT mutattam a sajátomat, ez pedig az övé lett.
Megkedveltem ezt a fonalat és kész!

Tetszik ez a szett? Érdemes most rendelni a jövő télre,
komolyan mondom!




Posted by Picasa

2011. március 23., szerda

A kiváncsiság...


... felélesztése érdekében azt gondoltam: 
részleteket mutatok csak:-)

Lehet tippelgetni... de minek, mert elárulom, hogy három fazonú táska is készül...
mondhatom talán a három legsikeresebb fazon...
...FARMERBŐL:-)


2011. március 22., kedd

Félbeszakítva F.5 adásunkat...

... megmutatom, hogy a "kopott" gatyákon kívül,
mivel foglalatoskodtam ma:-)
Egyébiránt kérnék szépen mindenkit, 
hogy az előítéletét hagyja otthon ...
 próbálja a farmer jó oldalát nézni...
mert, hogy olyan is van neki:-)

A két kép éles váltás lesz... aki nem bírja a szélsőségeket,
az most forduljon el:-)



Csodafa, hozzátartozó kis kerek hangulatbonbonnal... félkészen.
Mindenki megelégedésére, ez már elég nemes?

Értem én

Nem jártok már farmerban, vagy nem is jártatok soha...
azt sem tudjátok mi a fene az a farmer:-)))

Na nem olyan nagy baj.
Ha ennek a blognak napi vagy időszaki látogatói vagytok, akkor hamarosan
megismerhetitek a FARMER-t közelebbről-távolabbról.

Garantáltan lesz vele (virtuális) kapcsolatotok.
Én nem tágítok az eredeti elképzelésemtől.
Ez az anyag már kiállta az idő próbáját,
 nem utolsó sorban pedig 100%-ig természetes.
Strapabírásban elnyűhetetlen,
 színtartóssága években mérhető.

Még mindig nem jönnek elő róla emlékek?

Nekem előjöttek. Rengeteg farmert elnyűttem már.
Az elsőt megvarrtam magamnak, de nagyon gagyi volt az alapanyag.
Egy ismerősünkkel hozattam a következőt Ausztriából, 1984-et írunk:-)
Nem sorolom fel a többit...

Aztán volt még valami. Egy üzlet, egy márka... 
ahol csak a nyálamat csorgattam, soha nem vehettem semmit, 
mégis képes voltam havonta legalább egyszer Budapestre felzarándokolni,
 hogy feltöltődjek a  látványától.
Mi ez a márka?
A BENETTON.
( United Colors of Benetton )

Anno farmerben és fehér ingblúzban jártam, BENETTON cuccokról álmodtam,
a következő hetekben pedig szeretném,
 ha mindezen élmények megelevenednének a munkáimban...
Ugye nem bánjátok?:-)

 Mutathatom a  farmerből készült dolgokat?



Szappantartó alakú mobiltok:-)

2011. március 21., hétfő

Farmer.5

Történt egyszer, hogy rég nem látott barátainknál jártunk vendégségben.
A postaládájukon egy kedves kiírás volt olvasható, 
miszerint Horváth család éppen öt tagú, így elnevezték  magukat: H.5 -nek...
Néhány éven belül Misi megszületésével követtük őket, így lettünk: J.5...
Itt szeretném megragadni az alkalmat és kisnyalkai baráti társaságunk tagjainak egy örömhírt bejelenteni, miszerint a velünk táborozó Bartal családhoz  angyalarcú kisfiú érkezett,
 így immáron ők is megkapták a B.5 címet:-)))

Mindezek után, mi más lenne egy új tavaszi kollekció neve, mint : F.5,
farmerből, mert éljen az újrahasznosítás,
fonalas csigás rátétekkel, mert pörgölődni-forgolódni jó.
Táskák és belevalóik, akik éppen öten vannak.




Az első bemutatkozó darabnál egy hangulatbonbon övtáskává avanzsált.
Köszönet az ötletért Strugamano-Zsuzsinak,
 akiből egy alkotónapi beszélgetés folyamán buggyant ki az ötlet,
én pedig szemfüles módon lecsaptam rá.
Tudjátok, hogy egyébként is sokat szenvedek a funkciókkal, 
mert a gondolkodásom egyáltalán nem mondható praktikusnak,
 így aztán rám fér egy kis meccenatúra:-)))
Köszönöm Zsuzsi!

Utazás a határtalan képzelet világában...


ITT élvezheted!

2011. március 20., vasárnap

Mantra


Mert játszani jó!

A mantrám: 
A CSODA BENNÜNK ÉL!


1. corid 
3. maiaart 

Szürke karton


Vettem két szürke kartont... 
egyszerűen kiváncsi voltam, hogy milyen háttér válik belőlük.
A véleményem annyi, hogy asszem veszek másik kettőt  is,
 de nem szürkét :-)
Ti hogy látjátok ezt a kérdést?





2011. március 17., csütörtök

Egy álom...

...aminek a képei a mai napig bennem élnek...
...egyszer madár voltam álmomban.
Szárnyaim nőttek, repültem ódon hangulatú házak felett.
A legszívesebben a felszállás-leszállás pillanataira emlékszem, 
amikor a függőleges testtartásból átbillentem 
vízszintesbe és a szárnyaimmal emelkedni kezdtem.
Igaz, ez az álomkép már megfakult, de Boldizsár Ildikóval 
való találkozás és a madarakkal való testközeli érintkezés előhívta a képeket.

Már egy hónapja  a közös kirándulásnak... az  események sodrása elvitt másfelé...
patetikus hangvételű beszámolóm  is bennem ragadt...
...kincsként őrzöm az élményemet.
Azért nem maradtatok híradás nélkül:
 Gabinál és Kékmadárnál olvashattatok közös élményeinkről.

Közben szorgosan dolgoztunk egy újabb felhíváson:
Gabi szövegezte, Kata festette, én pedig varrtam:-)
Most pedig közzé tesszük, 
hogy Te is be tudjál kapcsolódni a közös munkába.

IDE kattintva elolvashatod a részleteket!


Előre is köszönjük, ha segítesz!

/ A blogodban is hírdetheted az összefogást, 
Kata mesés madarával /

2011. március 16., szerda

Japán cseresznye



... aktuális téma, hangulatbonbonba sürítve...

2011. március 10., csütörtök

Textiles Alkotónap



Sok szeretettel várlak benneteket!

Részletekről ITT olvashattok.

Tavaszvárás

Egy jó kis játék indult blogger berkekben:-)
Bevettek a csapatba a lányok, így a "tavaszvárás" témában egy 
"Lila Tulipán" elnevezésű hangulatbonbonnal neveztem, de 
igazából FÉRCJUTKÁNAK is igaza van, miszerint ez egy hóvirág:-)
Most, hogy jobban megnézem, akár krókusz is lehet:-)))
A művészetben az a szép, hogy mindenki meglátja benne önmagát.



2011. március 9., szerda

Gyöngyöm-böngyöm


Legújabb szerzeményeim az Etsy-ről.
Két hét alatt ideértek, minden rendben zajlott:-)
Nyári nyakékek lesznek belőlük egy kis fonallal, textillel turmixolva.

2011. március 8., kedd

Ígéret

szombati borotvahabozáson tettem egy ígéretet magamnak, 
hogy addig nincs újabb tavaszi textilfestés a műhelyemben,
amíg a tavaly megfestett anyagokból nem használok fel néhányat.
Ígéret kipipálva:-)
Hamarosan táskák formájában is tudom reprezentálni az eredményt!




...ez volt a legizgibb, mert erre Katbo-Réka fonalait is felvarrhattam...


2011. március 7., hétfő

Paprikakrém

... nem akarok titkolózni...


Íme a recept:
- 1 csésze ( diódarálón ledarált ) napraforgómag
- 1/2 csésze ( diódarálón szárazon ledarált ) zabpehely
- 1-2 szem pritamin/kaliforniai/csemege paprika, ki milyen néven ismeri
( édes legyen és piros:-) kockákra vágva
- 1 nagy fej vöröshagyma durván összevágva
- 1 evőkanál frissen facsart citrom leve
ízlés szerint só, őrölt kömény, bazsalikom... a többi fűszer már fantázia kérdése.
Az összes hozzávalót betöltöd egy tölcséres turmixba, és ráöntesz egy 1/2 csészényi vizet.
Ezután simára turmixolod. Egy főzőlábosba öntöd a főzelék sűrűségű masszát és lassú tűzön, állandó kevergetés mellett felfőzöd. Pár percig rotyog, és már készen is van.
Melegen kiváló mártás tésztákhoz ( esetleg akkor érdemes több vizet adni hozzá, hogy folyósabb legyen ). 
 Így egy kiürült Rámás dobozba öntve és kihűtve ízletes (pirított barna) kenyérre való.

Ez nem egy agitáció a vegán konyha felé, bár azért azt jó ha tudod, hogy ha nem  lennék a vizuális művészetek elkötelezettje, akkor vegán szakács lennék:-)))
Azért készítek ilyen és hasonló étkeket, mert jó elfoglaltság, nem mellékesen ízletes...
ráadásképpen legalább tudom, hogy mit eszek:-)

Jó étvágyat hozzá!
Várom a visszajelzéseket:-)

ui.: ezelőtti bejegyzésem  magyarázatra szorul.
A két kép egymás mellé keveredése azért volt érdekes,
mert a kulcsőr "napraforgó" -ra keresztelkedett.
A recept egyik fő alkotórésze pedig éppen a szotyi.
Pihent vagyok?!:-)))



2011. március 5., szombat

Ismered azt a mondást:

... " amit eszel, azzá leszel"?



Érdekel benneteket a recept,
 ha nem magyaros vajkrém van a kenyéren, akkor mi?
Hmmm?

Ez a két fotó hetekkel ezelőtt készült, és most valahogy egymás mellé keveredett...
...meglepve vele engemet:-)


Posted by Picasa

Ez már borotvahabos festészet!


Az utolsó textilépítészetes délelőttre a borotvahabos festést vittem,
mint záró tavaszi zsongós-bongós bolondozást.
Elképesztő dolgok születtek... ezennel átkereszteltem
borotvahabos festészetnek...engedelmükkel:-)
A legfiatalabb részvevőnk Róza( 5 éves) pöttyöket pingál éppen,



itt pedig Zsófi ( 19 éves) érettségi előtt álló diák 
reményteli rózsái és virágzó japán cseresznye fái,
amiket polókra nyomtattunk.
.



"Lehet zöld az ég és lehet kék a fű...


...nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű.
A tévedés néha jó, tudod Amerikába is így jutott el az a hajó."

2011. március 4., péntek

" Magyarország egy boldog...

... jólétben élő, tiszta, szép ország - a Föld legboldogabb országa... 

Mit kell tenned, hogy mindez valóság legyen?

Csupán ennyit!

Van rá két perced, ugye?

színia: bőség



2011. március 3., csütörtök

Éteri romantika


ITT élvezheted:-)

Co-kárdák ismét

 Hímzett co-kárdák és  még néhány mesetarisznya várja gazdáját a 

2011. március 2., szerda

How about vivid colors?:)


EZ  egy zsigerekre serkentőleg ható válogatás Glassimo-Judit-tól.

Üveggolyó története


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a pergő-forgó, táncot ropó, kacér Északi Szél. Északi
Szél természeténél fogva örök-mozgó volt. Bölcsője az az égöv, ahol bár úgy tűnhet, minden
mozdulatlan és rideg, azonban ha kicsit közelebb hajol az emberfia és átnéz a jégen, meglátja
a fagyban a nyüzsgő életet. Amely igazi prizma-játék. Éppen olyan, mint amikor a háromélű
üveghasáb pompás alkotószíneire bontja az egyhangúnak tűnő fehér fényt.

Így esett meg, hogy hűvös szelünk szokásos felderítő körútján a helyenként haragoszöld,
helyenként pedig havas-jeges felszín, és a vakító kék boltozat között belefeledkezett kellemes,
rutinszerű kavargásába. Hiszen micsoda élmény is összekócolni a rendre dermedt fűszálakat.
Vagy az apró jégszilánk-gyermekeket leválasztani marcona jégtömb-anyjukról, akik aztán
bukfencezésükben jég könnycseppeket hullatnak a váratlanul jött felnőtt lét küszöbén. A
pingvinek masszívan álló tollrendjei közé való besorolás pedig igazi kihívás.

Szelünket beletemetkezettségében akkor érte a rideg Éj, amikor éppen azon munkálkodott, hogy
egy jegesmedve fehér bundája alá kergesse be a morgolódva rendetlenkedő iker-bocsokat. Azon
kapta magát, hogy a Sötétség szorongatja. Meglepettségében megtorpant. Megszűnt szél lenni.
Kihűlő csomójában félelem fogta el. Még sosem történt vele ilyesmi, hogy figyelmetlenségében az
éjszaka sötét, dermesztő magánya tetten érte, és szél mivoltát a hideg talajhoz szegezte. Először
úgy vélte, ahogy sokan gondolják hasonló, hirtelen támadt rossz helyzetükben, hogy ez vele nem
történhet meg. De most ott feküdt, tehetetlenül.

-Mégis csak én lennék itt, ebben a kilátástalannak tűnésben? – Kérdezte magától és a helyzettől
egyszerre.

Ahogy lényeg nélküli, vonagló önmagát próbálta életre hívni, rettegés fogta el. Félt, hogy
megszűnik létezni. Kis maradéka is kialszik. Remegett, amennyire engedte a fekete Éj, jeges,
rátelepedő, nyomasztó tenyere. Közel s távol nem volt egyetlen kóbor Fényfosz Lányka sem, akit
visszatükrözhettek volna az északi vidék tiszta, fehér foltjai. Rémületében segítségért kiáltott.

-Mi lesz velem? Megszűnök létezni. Segítsen valaki!

A reménytelenségben még jelenlévő remény már haldoklott. Ekkor hirtelen…

Hirtelen feltűnt az égen egy sosem látott színekben ragyogó, hullámzó függöny. És Északi Szél
újra érezni kezdte zsibbadt tagjait a színes derengésben.

-Ki vagy Te? – Kérdezte elcsukló hangon a közeledő kellemes jelenségtől.

-Szervusz. Északi Fény vagyok. – Mondta az éjszakai észak festő.

-Köszönöm, hogy megmentettél. – Hebegte éledező szelünk.

-Ne köszönj semmit. Nekem az a dolgom, hogy bizonyos időszakokban feltűnjek a sarki
pólusokon. Tegnap is itt voltam, de csak egy álmatlanságban szenvedő Sarki Rókába botlottam.
Örülök, hogy ma találkozhattam Veled, kedves… Ki is vagy Te pontosan?

-Én az Északi Szél vagyok. Azaz hogy voltam egészen addig, amíg rettenetes Éj ki nem
vetkőztetett szél-valómból. De most, hogy jöttél ismét érzékelhetem Szél formámat. Én Fény
nélkül nem létezem. – vitte le hirtelen a hangsúlyt.

-De hát, nem értem… Akkor miért vártad meg Éj Úr érkezését, ha ilyen hatással van rád? –
Csillogott csodálkozva a Fény.

-Nem vártam. Belefeledkeztem a mozgolódnivalómba, és amikor eszméltem, Ő Sötétsége már a
tarkómon volt. – Válaszolt bűnbánóan a Szél.

Északi Szél még mindig remegve, de már megkönnyebbülten a színesen villogó éjszaka kellős
közepén egy csendes imát mormolt, hogy kaphatott további élet-lehetőséget az előző félelmetes
tapasztalata után. Elhatározta, hogy ezentúl azzal együtt, aminek most birtokába került,
tudatosabban és figyelmesebben fogja élni ajándék mindennapjait…

fotó forrása az internet

A Szél és a Fény találkozásának emléke az üveggolyó. Együtt élnek tovább az üveggolyók sűrített
kis világaiban. Emlékeztetve bennünket arra, kik néhanapján kezünkbe veszünk egy üveggolyót,
hogy soha ne felejtsük el, kilátástalannak tűnő helyzetekből, furcsa szituációkból, meglepő
találkozásokból, „ezvelünknemtörténhetmeg”-ekből a legkülönlegesebb, nem várt folytatás-
forma alakulhat ki, ha bízunk. Olyasféle akármi, amelyre nem számítottunk. Irányváltások, új
lehetőségek.

Ki gondolta volna, hogy egy sötét, szorongatott helyzetnek valami olyasmi lesz az emlék-
végkifejlete, ami gyönyörködtet, ami egy másik kristály-világba repít, ha a fény felé tartva
próbáljuk felfogni szépséges, csillogó gömblényét.

A mozdulatlanságban, ha tetszik, a fagyban benne van az élet. Ha rápillantunk egy üveggolyóra,
némának tűnik, de ahogy közelítünk felé, úgy fog egyre hangosabban, csillogó én-zenéjével,
színes történeteket mesélni. Próbáljuk meg megérteni a körülöttünk létezőket a maguk apró vagy
nagyobb valóságában.

Ha egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy az akármi-valami ilyen, olyan, amolyan szótlan
alakot ölt, azonnal vizsgáljuk meg egy érzékeny belső nagyítón keresztül és észre fogjuk venni
a mikroszkopikus lélek táplálékokat, amelyek által emberségünk hízik, és egyre csak hízik. És
így leszünk érzékenyek a „láthatatlanra”, arra a csillagporra, amit a Teremtő azért hintett a Föld
bolygóra, hogy az emberek jártukban-keltükben felszippantásukkal csiszolódjanak, csiszolódjanak,
csiszolódjanak… Arra a formára, amely a kezdet-kezdetén volt csak ismeretes, mert az azóta zajló
korcsosulásban eredeti alakját vesztette az ember-idom.

Ne felejtsük hát észrevenni, és felszedegetni vándorlásunk során a nekünk szánt
csillagporszemeket… Ne mulasszuk el kézbe venni az üveggolyókat…

Íme végül a legelső, legnagyobb, legszebb és legigazabb, északi fénnyel bélelt üveggolyó…:)

Koncz Andrea írása /

Drága Csilla, köszönöm:-)