Festőlevek

Nem gondoltam volna tavaly szeptember 16-án mikor lejegyeztem a boszorkánykonyhában  való szorgoskodásunk történetét, hogy egy hónapra rá realizálódik a kérésem, és egy akkora sparhelt tulajdonosa leszek, aminek mérete lehetővé teszi akár 8-10 festékes lábos egyidejű használatát, benne fortyogó színes levekkel. Most aztán irány a lomi piac, lábasok után kutatva. Ennek a sparheltes ügynek kapcsán az is kiderült, vannak  mégis olyan kéréseim/kívánságaim, amiket ha  jó időben és a jó helyre címzek, teljesülnek, vagy csak azokat kapom meg, amikre szívemből vágyom és igazán szükségem van;-)

Érdekes,  sokáig szerettem volna egy elektromos hőlégkeveréses sütőt, mert váltig állítottam, hogy azért nem sikerülnek a kelt tészták, meg a sütemények, mert nem megfelelő a sütő szerkezet. Aztán teltek az évek ( ez már olyan tízéves sztori ), összecsiszolódtunk avval a "rossz sütővel", kiismertük egymás rigolyáit... szereltem bele időközben hőlégkeverést is, egy vízzel teli tál formájában. Eredményes is volt, meg nem is... de jó tapasztalatnak tűnt, hogy a kettőnk összjátékán, de leginkább az én lelkiállapotomon múlik a sikerünk, és azt is megtanította, hogy feszülten sose készítsek ételt, mert az alapból nem lesz jó. Nem fogom már megtudni, hogy minderre a tapasztalatra szert tettem volna-e, ha első csettintésre, akár huszadikra, de megkapom mástól vagy magamtól azt a hőlégkeverésest, de most már tökre mindegy... azóta sparheltem van és én ennek elmondhatatlanul örülök, mert az igazi izgalmak még csak ezután jönnek;-)

Ha négy lábos van, akkor négy lábos van... majd lesz több is, sparhelt is lett, akkor lábos is lesz! Abban a bizonyos március tizenötödikei hófúvásban  újra nekiálltam  festeni. A sparhelt full kihasználtságon üzemelt,  kenyér  sült benne, rajta egy kondér töltött káposzta ( zord idők étke nálunk)  és még a négy festőleves is odafért simán. A világ legnagyobb nyugalmával hajtogattam, lóbáltam a 25 fokos mikrovilágban, mit sem tudva a makro történéseiről ( nem volt 24 óráig internet szolgáltatás nálunk ) és bevallom én ezt egy cseppet sem bánom,  utólag sem.

...maMutok lesznek belőle, de vajon tudjátok-e, hogy időközben maMut gyáros lettem?

Kicsi a tűzhelyem, nagyobbra cserélném

Lassan húsz éve lakunk a házunkban, de tegnap szombaton merült fel bennem először, hogy kicsi a négy lángos tűzhelyem. Neeeeem lakodalomra készültünk - az még korai volna -, csak szimplán áthelyeztük a kisnyalkai boszorkánykonyhát ménfőcsanaki otthonunkba. Egyre sűrűbben keressük az alkalmat barátnőimmel az együttlétekhez, a közös alkotásos szeánszokhoz. Este mondom a zuramnak: -Te Tibi, cseréljük már ki a tűzhelyt, de ne olyan beviszem a régit és beszámítják ötezerben alapon, mert nekünk innentől számítva két tűzhelyre lesz szükségünk. Az egyiken a festékleveket főzöm, a másikon meg a levest és majd igyekszem nem összekeverni, hogy melyik fazékba mit öntök, jó?:-)...
Igazából csak annyit akartam mesélni, hogy hihetetlen jól összefestékeztünk mindent: az anyagokra is jutott, meg a tűzhelyre is futott belőle:-) Már töröm a fejem az újabb találkozás ürügyén!