2013. április 19., péntek

Folyékony waldorf saláta

A zöldséGurunak egyetlen reális célja van...  több is lenne, de erre az  egyre van hiteles jogosítványa:  lelkesítő szócső, ami  konyhai kísérletekre hív, hogy változatosabb, természetesebb és egészségesebb legyen az asztalra tett étel. Nem kínál recepteket, ennek pedig azon egyszerű oka van, hogy szinte soha nem használok semmilyen mérőedényt, gondolatformán adagolom az összetevőket, kóstolok közben, úgy alakítom az ételt saját ízlésemre.  Ha mégis írok  receptet, azt utólag próbálom modellezni a kész ételből visszafelé... de ez nekem nem annyira furcsa, hogy visszafelé működöm;-)



Waldorf saláta, ezt a labdát dobtam fel. Szeretem azt a játékot, amikor felmerül egy mindenki által jól ismert étel, olyan, aminek ízvilága  mondjuk százból kilencvenkilenc embernek ismerős  és ezt az ételt olyan formán alakítjuk át, hogy annak állaga a felismerhetetlenségig megváltozzon, de az ízében az eredetihez hasonlatos legyen. Dél körül indultam a városból, ez 7 km bicózás hazáig, ahogy fogytak a kilométerek egyre éhesebb lettem.  Tekertem a bicikli pedálját, közben mozgattam agytekervényeimet. Hazaérve két variációt próbáltam ki. Az egyik egy krémleves lett, nagyjából a waldorf saláta három fő összetevőjéből: zeller, alma, dió... pici édesítő, növényi tej, citromlé, citrombors hozzáadásával. A diszítésként garantáltan vegyszer- és kipufogógáz mentes területről szedett ibolya szirmokat szórtam a tetejére.



A másik kísérletben ugyanezeket az összetevőket lereszeltem, a diót durvára vágva és megpirítva adtam a masszához, valamint zsiradék gyanánt egy evőkanál pálmazsírt adagoltam és fele-fele arányban  apró szemű zabpehellyel és zabliszttel kevertem össze ( ízlés szerint lehet édesíteni ).Vizes kézzel golyókat formáztam belőle és egy villa segítségével kicsit kilapítottam őket a tepsibe. Ezután a pogácsákat 20-25 percig sütöttem kis lángon. 



A levest legközelebb markánsabban ízesíteném... fogyasztása után hiányérzetem támadt. Ti mit tennétek bele fűszerként? Az almás-zelleres zabfalatkák viszont kitűnő ízharmónia, próbáljátok ki ti is!




1 megjegyzés:

Colette írta...

Csak ahogy neked jó Mici! Esetleg almás-diós zabfalatkák?... a dió nagyon pikáns ízt ad neki, főképp ha elő van egy kicsit pirítva.