2013. április 19., péntek

Ha már nem bírod szuflával...

...jöhet egy kis szuflé. Megvan a napi kilométerem, bicajjal megyek mindenhová, a gyerekkel meg busszal és gyalog... + ráadásképpen futok. Nem szenvedek kilométerhiányban. Hazafelé tekerve Győrből,  nyomom a pedált közben fejben főzök. Mire hazaérek teljesen összeáll a menü, és a biciklin végzett előmunkálatok hatékonyabbá teszik a konyhai folyamatokat. Egy dolgot kellene már csak technikailag megoldani:  valaki  konyhakésszé tehetné a hozzávalókat, amire betolom  a kapun a kerékpárt, de maradjunk a valóság terepén;-)



Kedvenc szemüveges szakácsomtól láttam először egy cukkinis szuflét, amit tyúkállománya legelső tojásából készített. Azóta már többször kipróbáltam sikerrel. Ez nem kimondottan egy vega kaja, de a vegetáriánus szekcióba beleilleszthető... és mivel a szuflé állagát a tojás, és a belőle felvert fehérjehab adja, így nehéz is volna ezt más úton elérni.



Medvehagymáztunk vasárnap... már nem sok van a szedett mennyiségből. Nia barátnőm tudott egy rejtekhelyet a hozzájuk közel eső erdőben, nagyon óvatosan szedtük,  kiokosított, hogy egy tőn két levél nő, és akkor nem okozunk kárt, ha csak az egyiket csípjük le a tőröl, a másik marad.  Időnk volt bőven... nekem szokás szerint a szám gyorsabban járt, mint a kezem, de azt hiszem minden tekintetben körültekintők voltunk és nem irtottuk ki, sem taroltuk le az aljnövényzetet.



A szuflé, azaz felfújt medvehagymás szellemben készült, felhasználva némi karfiolt, pálmazsírt, rizstejet, kukoricalisztet, fűszereket és két szem  házi tojást. Jahhh, a színe nem pusztán a házi tojástól ilyen sárga, kurkumával rásegítettem egy kicsit... mert nem csak étvágyjavító hatása van ennek a fűszernek, hanem hangulatjavító is. Az elkészítés hagyományos módját itt találjátok, nem tettem vele mást, mint a tejterméket, lisztet megreformáltam, de ki-ki kedve szerint kísérletezhet vele, szerintem elrontani nem lehet, legfeljebb nem jön fel olyan szép púposra, mint némelyik ételfotón, vagy csak előbb fotózták, mint hogy összecsoffadt, ahogy az enyém is tette kihűlés közben. Mindez azonban pusztán esztétika, az íz élvezetét nem befolyásolja.


Sültek a sütőben a puffancsok, amikor csöngettek... Nia állt a kapuban,  ( nem volt megbeszélve ) a medvevadászaton a kocsijában felejtettük a fapuskánkat;-) Minden jó, ha a vége jó... együtt szedtük, együtt is ettük a medvehagymát. Jó étvágyat!

1 megjegyzés:

Nia írta...

...naaagyon finom volt :)