Sokan írtátok, hogy a plastic olvasztásra nagyon kiváncsiak vagytok. Igazából nincs recept, mivel a tapasztalatom szerint minden műanyag másképp viselkedik hő hatására.
Az irattartó bugyit/kotont varrni nagyon könnyű volt, de az olvasztásnál szinte elpárolgott, ha pedig több réteget olvasztottam, akkor pedig egy nagyon kemény és merev anyag keletkezett belőle. Több napon keresztül tébláboltam, mert az elképzelésemhez nem színes, hanem átlátszó neylonra lett volna szükségem, míg nem a kamrában találtam egy hatalmas adagot (tudni kell, hogy a férjem mindent eltesz, de ötlete már lényegesen kevesebb van, hogy mire lesz jó:-). Ez egy vastagabb minőségű zacskó, amiből 4 réteget fektetek a zsírpapírra, majd ezután jöhet a dekoráció ( fonal, cérna, papírfecnik, anyagból kivágott formák ), majd erre ismét újabb 4 réteg a műanyagból, és egy újabb zsírpapír réteg. A vasalót közepes vagy annál egy kicsit magasabb hőfokra állítom, de semmiképpen nem maximumra!!! ... és kezdődhet az olvasztás. Mindkét oldaláról a zsírpapíron keresztül, erős nyomó mozdulatokkal összesajtolva olvasztom a műanyagot, ami forró állapotában hozzáragad a papírhoz, de ahogy kezd kihűlni, szépen leválik majd róla. Érdemes nagyobb méretű, súlyos könyveket odakészíteni, és még forró állapotban ezek alá dugni, azaz prés alatt kihűteni, mert akkor a műanyag nem fog deformálódni. Ez a nyolc réteg egy önmagában állékony lemezzé alakul, ha rugalmasabb anyagot szeretnénk kapni, akkor vékonyabb zacsikkal vagy kevesebb réteggel is kísérletezhetünk. Nagyjából ennyi, amit megtapasztaltam a M.A.-val kötött barátságunk során, de ha van konkrét kérdése bárkinek, vagy sikertelen kísérlete, akkor szívesen megbeszélhetjük a tapasztalatainkat.
És mihez kerestem lázasan az átlátszó zacsikat? Egy régi IKEA lámpa mondhatni unalmas búráját/előlapját szerettem volna lecserélni. Hogy mit fog szólni hozzá a fiam, ha délután hazajön a suliból, kiderül... legfeljebb visszacsavarozza a régit:-)
A régi előlap, szürke és kockás...
... az új színes, kockás és fonalas:-)
Lehet észre sem fogja venni a változást!:-)
7 megjegyzés:
Szerintem pedig észre fogja venni :) Nagyon szép lett, és szuper az ötlet.
aranyos lett...biztos kipróbálom :)
bár nekem sem a legjobb barátom a mű anyag....:)))barátkozunk:)
Én is kipróbáltam, de felmerült bennem a kérdés, hogy vajon nem káros-e belélegezni az olvadó műanyagok gőzét? Nem akarok ünneprontó lenni,tetszik is az ötlet, támogatom az újrahasznosítást is, csak hát ki tudja...
Ezt nem lehet nem észrevenni, Colette! És persze harmonizálnak a színek az ágyéval, az ágytakaróéval meg a párnáéval! :o))) Szép lett, tetszik!
Szenzációs! Észre kell vennie!
Észrevette, köszöni nem kéri, jó neki a régi... először elkeseredtem, aztán próbáltam úgy nézni, hogy kamasz, és végül megértettem, hogy nem erőltethetem rá... nekem pedig mindenképpen marad a kreativitásból szabaduló öröm, ha már neki nem szerezhettem vele örömet... valaki kéri esetleg az előlapot, szívesen postázom:-)))Tényleg, ez most nem vicc!
Sajnos nem vagyok vegyész, így a belélegzésre nem tudom a választ, mindenesetre semmi szaga nincs, de lehet szagtalan a felszabaduló gáz, ha van gáz?!
Jaj Colette! Igazán sajnálom, hogy nem tetszett a fiadnak!Én már alsógatyát sem merek neki venni nélküle! :-)
Most ebben a fagyban vékony kabátban jár be a suliban és ráadásul ki van az egész nyaka! De nem hajlandó sálat sem felvenni. Hát ez van, lassan túlnőnek rajtunk kis gazfickók! Mi meg csak szép csendben asszisztálhatunk ehhez. Mint ahogy a mi szüleink is tették. :-)
Megjegyzés küldése