2011. február 22., kedd

VERSHÉT... keddi sorai

Weöres Sándor:
Rongyszőnyeg
/ részlet /

A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfoghatod;
a férfié: minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék között jár, mint egy patikában.
Hiába száll be földet és eget,
mindég a semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet. kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, eleven,
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedőn fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség. 

3 megjegyzés:

Csilla böködéje írta...

Colette, gyönyörű verseket hozol Nekünk. Egész napra útravalóul szolgűl. Munka közben néha magamra kell szólnom, hogy ne ezen járjon az eszem. Igazak, szépek, köszönet érte.

Adél írta...

Hát igen. Személy szerint épp ezen búsongtam, hogy egy férfinek muszáj mindent "névvel illetni", szétszedni, felcímkézni, előre megtervezni stb...És ha én erre nem vágyom, az miért hiba? Szerintem csak másképp látjuk. És miért kell eldönteni, hogy melyik a jó? (ugyan melyik lehetne?) Talán össze is lehetne gyúrni valami igazán jót, nem?

orsolya vanessza kiss írta...

MINDÖRÖKKÉ WEÖRES !!!!!!!!!!!!!!!!!!

:)


Köszönöm!


v.