2012. október 22., hétfő

Valse triste

Weöres Sándor: Valse triste

Hűvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bújnak a vének.
Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten
szaladnak át a réten.
Elhull a nyári ének,
elbújnak már a vének,
hüvös az árny, az este,
csörög a cserje teste.
Az ember szíve kivásik.
Egyik nyár, akár a másik.
Mindegy, hogy rég volt vagy nem-rég.
Lyukas és fagyos az emlék.
A fákon piros láz van.
Lányok sírnak a házban.
Hol a szádról a festék?
Kékre csípik az esték.
Mindegy, hogy rég vagy nem-rég,
nem marad semmi emlék,
az ember szíve vásik,
egyik nyár, mint a másik.
Megcsörren a cserje kontya.
Kolompol az ősz kolompja.
A dér a kökényt megeste.
Hűvös és öreg az este.





8 megjegyzés:

Szilvi írta...

Ezt nem ismertem eddig, de csodaszép.Érdekes hangulatú képeket hozol mostanában.

Colette írta...

Szilvi, akkor hallgasd így is meg:
http://www.youtube.com/watch?v=y5fj1hYOLCM&noredirect=1

Remélem az "érdekes" nálad nem azt jelenti, mint a férjemnél;-)

Szilvi írta...

Meghallgattam, gyönyörű.Bár én nem ilyen drámainak képzelem, kicsit ijesztő némely része. Az a bizonyos érdekes nálunk is létezik, de én inkább a másik megközelítést gondoltam annak, ami most nem a színek tobzódása és izzása a képeiden . Igaz így egy kicsit sem sablonos, meg csöpögős. Mert Te sokszor a másik oldalról nézed a dolgokat és ezt most vedd abszolút jó értelembe.Remélem nem értesz félre.

Colette írta...

A versben nincs benne a drámaiság, a zeneszerző tette hozzá, megtehette;-)

Jóindulatúlag feltételeztem a más oldali "érdekességet":-)... és jól látod a nagyon színes csöpögős tobzódás és a szürke kevéssel is sokatmondás izgat... meg ami a két véglet között van;-)...

sesame írta...

Még mindig imádom Weöres-t! :) Rég olvastam ezt a verset! :)

Virág írta...

Én sem ismertem, köszönöm Colette! Hááát, versként jobban tetszik, én szeretem az őszt, nekem jó hangulatú, még most is ez az esős, borongós szürkeség.

Sasvári írta...

Misim még épphogy ovis lett, amikor ez történt. A reggeli ébresztésnél álomittasan felült, és ezt kérdezte tőlem:
-Anya, megvan nekünk az a zene, hogy "Hűvös és öreg az este..."?
Meglepetésemben engedelmesen válaszoltam, hogy igen.
- Akkor azt hallgassuk meg, anya.-Visszatette a fejét a párnára, és már aludt is tovább.

Sasvári írta...

Misim még épphogy ovis lett, amikor ez történt. A reggeli ébresztésnél álomittasan felült, és ezt kérdezte tőlem:
-Anya, megvan nekünk az a zene, hogy "Hűvös és öreg az este..."?
Meglepetésemben engedelmesen válaszoltam, hogy igen.
- Akkor azt hallgassuk meg, anya.-Visszatette a fejét a párnára, és már aludt is tovább.