Utolsó simítások

Ez pedig legyen az utolsó simítások hete... elnézést mindenkitől, hogy így írásban, sok ember előtt letett fogadalmak szükségeltetnek ahhoz, hogy befejezzek dolgokat. Ehhez mindenképpen felhasználnám a nyilvánosság erejét:-) Biztosan ismerős az érzés sokatoknak, hogy 95-99 százalékos készültségnél leteszitek a munkadarabot, és valahogy másnap már okafogyottá válik a téma, jönnek más megoldásra várók, aztán meg nem lehet egy gombostűt se letenni az asztalra!  Nekem nagyon ismerős:-) Például a horgolásaim hónapokat tudnak azért pihenni, hogy az elvarratlan szálakat behúzgáljam egy zsákvarrótűvel. Nem így kell csinálni? Akkor tippeket is szívesen veszek! Jöjjenek a hét első befejezős napjának lehajtós fedeles zsákocskái, amiből egyet már mutattam ITT. Ohhh, most nézem a dátumot, még csak 17 napot pihentettem a társait, az nem is olyan vészes. Készült három "keresem a nőt" stílusban, meg másik három olyan colettes őszi fílinggel:-)

A fazont abszolút loptam, vagy szebben fogalmazva kölcsön vettem egy fonalcsigás záródásos pipere táskához. Egyébként nekem a régi viasz pecsétes borítékok lebegnek a szemem előtt, ahányszor rájuk nézek:-) Nektek, hogy tetszik... kritika is jöhet, most jól állnak a csillagaim:-)))