2011. szeptember 4., vasárnap

Avatar




... magam számára is megdöbbentő, hogy Avatar rajongó vagyok...
Sokadszorra nézem meg a filmet, szívom magamba a színeket, 
figyelem  Neytiri nyakbavalóit, 
és ami a legjobban elvarázsolt: 
az ikránok repülése... no és a megülése:-)
Benned milyen nyomot hagyott, őszintén kiváncsi vagyok!


16 megjegyzés:

orsolya vanessza kiss írta...

Valami hasonlót... igazi és mély elvágyódást... valami hasonló felé :)

Bár azt hiszem avatár előtt is megvolt bennem :)

Olyan volt ez a film, mint olaj a tűzre :))

csevi írta...

Na ez az a film amire azt mondom, igen ilyen világba élnék. Az egész élővilág úgy ahogy van nagyon meg lett komponálva. Én nem tudok kiemelni belőle semmit külön, mert úgy ahogy egészbe megcsinálták, minden részlete elbűvöl.

ManóMérce írta...

Imádom. Nem tudom megmondani miért, a színei, a lényei... jó meg van csinálva no...

SDAnita írta...

A film zseniális, az érzés, hogy de jó lenne ott lenni felemlö, a valóság....na azt hagyjuk... Már én is többször megnéztem, de nem lehet ezzel az álommal betelni...

Sviro (Ildi) írta...

Nekem leginkább az a felvetés tetszett, hogy a természet minden egyes előlénye tud kommunikálni egymással. Hogy nemcsak emberek között létezik a beszéd, amit ismerünk, hanem a kölcsönhatás és a harmonikus együttélés sokkal kézzelfoghatóbb és létezik. Lehet engem bolondnak tartani, de én hiszem, hogy ez egyébként létező dolog attól függetlenül, hogy mi nem értjük.

Szera írta...

Rendkívüli vizuális élményt nyújtott, csodálatos formák, színek...
Az elvágyódás nekem is eszembe jutott, biztos ezért is fogott meg sok embert. Én már realizáltam az elvágyódásom helyszínét, ami nem más, mint az eredeti paradicsomi FÖLD. :)
Szép estét! ♥

colette írta...

Bennem azt az érzést erősítette, hogy közel sem egy fantazmagória... ősképektől hemzseg és letűnt emberi korszakok lenyomata éled benne újjá.
Ha csak ezt az energiahálót nézzük, szerintem bennünket is körülvesz egy ilyen, csak nem vagyunk tudatos használói... egyre távolodunk az élhető valóságunktól... nagyon nehéz szavakba öntenem. Tegnap este mikor újból megnéztem, azon kaptam magam, hogy nagyon tiszta és érthető gondolatok borítottak el. Ha ilyen jótékony hatással van rám, akkor lenni kell itt VALAMINEK:-)
Egy másik aspektusból, ha az álom is valóság, akkor ez már nem is olyan távoli világ:-) Hmmm?

Halász Csilla írta...

Nekem az az érzésem volt mikor néztem hogy milyen ügyesen láthatóvá tette az alkotó a láthatatlan világot :)

colette írta...

Ez az Csilla!:-) Mert azon azért már túl kéne lépnünk, hogy amit nem látunk, az nincs is?! Nem? Eléggé korlátozó szemlélet!

DekoRárium írta...

Én azt a kérdést tenném el: vajon akiket megérintett a film, akik ,,elvágyódunk"...nem azt kellene írni helyette-hazamennénk? Nem inkább ,,felébredtünk"?

Hunszil írta...

:)))Előttem szólókkal egyet kell értenem minden szavtok igaz és én is ezt érzem:)))
Nekem egy ősi ideális " valóság"... és ami lett vagy lesz :(( ha hagyjuk :))) Elvágyódás, repülés, nyugalom... ráhangolódás a természetre ...
MAGÁN a FÖLDANYA ölén :)))

Mitobio írta...

Nekem Sviro-hoz hasonló érzetek jutnak eszembe a filmről. Ez az érzés leng körül. Meg egy gondolat, hogy a kék mellett igen is megfér a zöld és a sárga is. :))

Colette írta...

Mici, ezek az érzéseid, és ez így vab rendjén. Ez Mici, se nem ilyen, se nem olyan...nem kell mindjárt jelzőket aggatni mindenre, szerintem:-) Mici művész, a teremtményeinek művésze, Colette meg az álmai művésze:-)
És amiért azt írtam, hogy nekem is megböbbentő, hogy ez engem elragadott, mert eddig semmi hasonló témájú film le nem kötött. A Csillagok háborúját végigaludtam a moziban a családdal anno, baromira nem tudott lekötni:-)
Ölellek!

Amaranta írta...

Ez a film sokakat elvarázsolt, nekem is nagyon tetszett a természetközeli filozófiája, na és persze a ragyogó színvilág, de van saját fantáziavilágom, ahova elvonulhatok és szerintem sok ember él ilyen közel a természethez most is , vagy igyekszik, csak éppen nem reklámozzák. Ugyan sárkányok nincsenek (vagy csak nem tudunk róla), de pld. a lovakkal sokan élnek ilyen suttogós, egymásra hangolt közelségben. Én nem aggódom annyira az emberekért, de lehet, csak szemellenzőm van.

Virág írta...

Én nem néztem meg annak idején moziban, azóta viszont sokszor....itt van a gépemen és a 9 éves fiam is imádja. Ő még nem nagyon tud különbséget tenni a film és a valóság között. Ő elhiszi, hogy valóban láthatatlan szálak kötnek össze minket, minden és mindenki képes kommunikálni, és elhiszi hogy a jók mindig megállják a helyüket. Na jó, a sárkányokat is elhiszi.... :o)
Bennem hatalmas energiákat mozgat meg minden alkalommal. Gyönyörű, inspiráló képek, csodás formák, színek... és az egyszerű történetnek az a része, ami az összetartozásról szól!
A láthatatlan szálak itt vannak, csak amíg feltétel nélkül nem hiszünk benne, addig érzékelni sem fogjuk.

Colette írta...

Kedves Virág, ahogy írod, hogy hatalmas energiákat mozgat meg benned, éppen azt bizonyítja, hogy a szálak léteznek... és a fiad még tudja ezt, mi pedig csak azért nem merjük nyíltan vállalni, mert erre szocializáltak bennünket. Ez nem mese, ez a valóság egy másik aspektusa!