2011. április 28., csütörtök

Mi van a csipkefüggöny mögött?


... kaptam ma egy kedves levelet ( amire válaszolni is fogok )... amolyan elgondolkodtatót.
Aztán beláttam, hogy nem csak magamnak, időnként másoknak is sok lehetek...
...olyan minden teret betöltő, akár jó értelemben vett terhes, túlzó, túlcsorduló...
ugyanakkor mindent elsimító, élettel teli színes, hullámzóan kerek.

Ha azt érzed, hogy sok, akkor egy picit távolodj el,
 ha felébred benned a "késztetés", akkor gyere vissza!

Igen, azt hiszem ez egy megfontolandó jó tanács:-)
Köszönöm, hogy vagy!

Több kép ITT látható.

5 megjegyzés:

Vike írta...

Én nem érzem, hogy "sok" vagy. Szeretem nézni a munkáidat. Nem unom és nem terhes. Jó.
Mindig különleges, egyedi dolgokat alkotsz. Úgy vegyíted a színeket, ahogy én sosem leszek képes.

Colette írta...

Köszi Vike,
akkor gyere nyugodtan továbbra is...
mondanám, hogy szívesen látlak... de nem látlak...csak olvaslak:-)

Kékmadár írta...

Olyannak szeretünk, amilyen vagy. Hullámokban terjedünk :-) és a hullámaink hol egymásba simulnak, hol összecsapnak.
Igen, lehet visszahúzodni, mert néha az kell, aztán meg kitárulkozni, lehengerelni, mert az is kell. Mindenki legyen tisztában a maga aktuális állapotával és ha szüksége van rá, mert sok neki épp a világ,vagy a másik ember, húzódjon vissza de ne a másiktól várja ezt, aki épp lendületben van.Én iszonyúan élvezem, hogy figyelhetem ahogy formálódik egyik munkádból a másik. Szinte érzem a pezsgést az agyadban és a lelkedben és ez számomra inspiráló, nem pedig zavaró!

Colette írta...

Drága Móni,

egy abszolút pozitív töltetű levelet kaptam... amiben éppen az állt, hogy köszönik, hogy vagyok:-)
Azt már én hámoztam ki belőle, pedig benne sem volt, hogy teljességgel át tudom érezni azt is, ha valaki időnként sokkk...
Tudod nagyon rosszul fogalmazok... de csak annyit akartam ezzel mondani, hogy ez is teljesen normális és elfogadható... éppen úgy, ahogy te is írsz róla:-)
Egyszer sokkkk, máskor kevés... aztán kiegyenlítődik.
Ilyen evidens dolgok megfogalmazásával is bajlódom, bonyolultabba bele sem fogok:-)

Kékmadár írta...

Akkor minden rendben - az nagyon fontos, hogy megtanuljuk észrevenni egymás értékeit! és nagyon jó, ha tudjuk, merjük jelezni a másiknak, hogy milyen sokat jelent ő nekünk. (Ó, hány kapcsolat bukik el ennek hiányában!) Örülök, hogy ilyen levelet kaptál. Na, most már én kezdek sok lenni ...