Jobb vagy bal? Ma már teljesen mindegy.
Tegnap ugyanis nem akarta a blogger befogadni ezt a képet.
Nem tűnt nekem jelzésértékűnek:-)
Este viszont megismerkedtem sötétben a futás hátrányaival.
Az aszfaltos út, egyébként sem egy kiváló terep, de ha buckák is vannak rajta,
akkor meg egyenesen veszélyes.
Szóval szorosabb kapcsolatba kerültem... nem a futással... a buckával.
Több sebből vérzek... de leginkább a bal orcám sérült.
Ez van.
Így lett egy tegnap még jelentéktelen képből mára sztori:-)
... üzenem minden büszke társamnak,
előbb/utóbb, így/úgy, de beverjük a fejünket:-)
A sapi ITT megvásárolható!
27 megjegyzés:
Gyógyulj meg gyorsan és vigyázz magadra!
Интересный комплект,красивый цвет!
Jaj! Ez nekem is fájt! Ahogy olvastam, éreztem is az ütést... Kedves Colette, szívből kívánom, gyógyuljanak hamar, nagyon hamar azok a sebek!
(Én utoljára négy évesen estem át... egy vastag, dupla üvegű ajtón. Örök emlék - azóta vigyázok a fejemre... már amennyire rajtam múlik :-)
Annyira nagyon király a hajad és a sapi így együtt, hogy nekem most nagyon megjött a kedvem a vöröshöz!
Hááááát, mielőbbi gyógyulást az esés miatt. Remélem semmi komoly! (:D Ugye milyen káros a futás?!- mondogatom én már ezt egy ideje... :P)
Jobbulást!!!
Mindig mondom, hogy egészségtelen dolog a sportolás. Az ember előbb-utóbb úgyis pofára esik futás nélkül is...:-)
Sebaj katonadolog, egy tapasztalattal több.Remélem nem egy rossz dolog elől futottál,hanem sportolási célzattal.Minden tiszteletem azoknak akik így sportolnak, én utálok futni.A szett szuper lett mint már azt megszokhattuk!
Köszi... kedvesek vagytok...az igazságérzetem azt súgja, hogy ez még kicsi pofon volt ahhoz képest, amit megérdemelnék...de én magammal is kőkemény vagyok:-)
A vörös haj, az véletlen lett ilyen, pirosra sikerült úgy két hónapja vagy már több... azóta nem merek visszamenni a fodrászhoz:-)
Most kezd barátságos színe lenni:-)
Színia, kedves, az első kilométeren buktam, aztán felálltam és még futottam vagy ötöt... ez a hülye lennék én:-)
Erősen elemzem magamban a dolgot... nekem így jönnek a jelek:-)
Most legalább már kérdésem is van, nem is egy több!
De Colette .....miért futottál...és miért a sötétben? Edzettél? Azt fel sem tételezni, hogy kergettek:(
Jobbulást neked!:))
Csak,hogy felvidítsalak: "TÖRŐDJ magaddal!" :-) Szerintem odaátról is TÖRŐDNEK veled...
ÓÓÓóóóó, vagytok néhányan úgy látom, akik még nem tudják, hogy nagy szerelem a futás... azt gondoltam eddig, hogy ha időt szánok rá, akkor törődöm magammal:-) Lehet, hogy valami mást is üzen nekem a kőkemény aszfalt:-)
Színia, köszönöm... én is úgy érzem, hogy törődnek, nagyon is... tenyerükön hordanak... mégis feleselek velük, mint egy kamasz:-)
hát aszfalton nem jó futni, ez tény...nincs barátságosabb terep a környéken?
jé...milyen más vagy a szembőlfotón, mint így profilból...jó kis kép ez...jaigen...a sapka és a sál is tetszik :)
dióhéj:... persze, egy földúton szoktam, emberektől, autóktól távol... ott nagyon szeretek edzeni, csak tudod télen, meg sötétben nem marad más, mint a lakóövezet járdája:-)
... ez is én vagyok:-)... bár igazából csak egy földi jelmez:-) colette jelmez:-)... nem érdemes minősíteni, hogy ilyen vagy olyan... tökéletesen elégedett vagyok vele, és azt hiszem nincs ennél fontosabb:-)
A törődést most másként értettem...
szójáték volt.:-)
Így is igaz, meg úgy is... törődnek is, meg tör-ődnek is... talán a kettő között nincs is nagy különbség.
Nem érzem egy fejbetöréssel sem azt, hogy elhagynának, sőt inkább nagyon is azon munkálkodnak, hogy tanulj már ember!
A keménységen mélázok, mert mint szimbólum ez is benne van.
Igazából azon a szinten vagyok, amit ebből most leveszek... sem előbbre, sem hátrébb... de azért a kérdést holnap beteszem az oltárzsebbe:-) Mert nálam van egy titkos zsebe az oltárnak... mikor készült még nem voltam tudatába, hogy ide egyszer a kérdéseimet fogom rejteni.
Gyerekkorunkban egy kő alá rejtettük a "kívánságainkat " papirosra vésve... ösztönösen jobban működtek a dolgok, mint most tudatosan felnőtt fejjel:-)
Jobbulást kívánok neked:-)
kárpótlásul egy meglepi vár nálam:)
Upszi! Te szegény! Remélem nem lesznek maradandó nyomok! Jobbulást kívánok! A sapi és sál nagyon szép, mint az előző bejegyzésben lévő pénztárcácska is!!
Sajna most nem tudok menni az alkotónapra, de majd remélem a következőre igen...
zsoka kedves, köszönöm...
bruercsi: maradandó?! ugyan kérlek, hiszen minden múlandó:-)
Várlak a következő alkotónapra is!
Olvastalak, jobbulást. Gondolkodom:-)
Mesélnél az oltárzsebről bővebben, ? Nagyon bővébben??
Kedves Csilla,
http://szinia.blogspot.com/2011/01/elso-lecke.html -ebben veszek részt, de mindenki számára elérhető, aki nyitott a MEGISMERÉSRE. Ha érdekel, kövesd nyomon a "leckéket" és kapcsolódj be a "munkába":-)
Levélben szívesen, de itt a blogomban ennek úgy érzem nincs helye...
Nagyon tetszik ez a fazon. Hány szemig szaporítottál? Utána egyből fogyasztottál, hogyan?
Jobbulást!
Kedves Gabi,szívesen segítek mailben, ha megakadsz a horgolásban.
A leírás nyilvánosan kint van a barkafonal.hu oldalon, Szentpyr leírásával. Itt annyi a változás, hogy vastagabb a fonal... picit rögtönöznöm kellett:-)
Kedves Colette,
én szeretem a dolgok praktikus oldalát nézni. Hadd ne csatlakozzak a "deborzasztó" csapathoz! Habár az.
A szokásos előnyökön és hátrányokon és fájdalmakon túl:
1. megugrottak a kommentek ... wow. Hát ha még a karodat tönéd... he-he-he
2. van egy jó képed a plasztikai sebésznek
3. nem sokára fel fogod lendíteni a futólámpások és/vagy optikusok bizniszét avagy inkább a futópadosokét?
Szeretettel
Kedves Agyból Buddha barátom, köszöntelek itt nálam... hízelegjek egy kicsit...már hiányoztál:-)
Sztori... oda is írtam... van ilyen nevű újság is, ha emlékezetem nem csal. Sajna valós történeten alapuló... de azóta mindenki megdícséri a sminkemet, mert anélkül nem tudok utcára menni... ez pedig egy nő lelkét símogatja, ugyebár:-)
Az optikust meg ne is emlegesd, mert van benne egy racionális jelzés is, hogy nem csak sötétben nem látok már... és mégsem jutok el a szemészhez:-)
Bevallom neked barátom, hogy ha össze is kell törni magam hozzá, de őszintén örülök, ha nem csak a falnak írom a posztokat... nem olyan jó dolog ám itthon egyedül alkotgatni egy bőbeszédű teremtésnek:-)Nincs társaságom... és időnként nehezen tűröm a magányt... csak most nehogy bekódoljam ezt magamnak, és minden héten valami balesetes történettel jöjjek elő:-)
Gyógyulást kívánok. Nagyon szép a szett, a színe is talált!
Kedves Colette,
ami a barkán van a Szentpyr leírása az nekem máshogy néz ki, azt megcsináltam. Nekem az nem áll jól, ez a fazonnagyon tetszik.
Nem találom az email címedet, az enyém: papgabo@gmail.com.
Köszi előre is,
gabi
Kedves Foltoska, köszönöm szépen:-)
Gabi, írom a levelet... egyébként az e-mail címem a nyitókép(fejléc) alatt lévő kapcsolat gomb alatt van:-)
Jaj, de sajnálom, gyógyulj meg hamar!!!
Megjegyzés küldése