2011. január 8., szombat

Elgondolkodtam...

...azon, hogy míg húszévesen a barátnőm az volt: 
-akinek a vállán kisírhattam magam,
-aki nyomott egy banánt a kezembe, és azt mondta: 
"-na ne sírj már, te kis buta!"
 -aki mindenben igazat adott nekem, 
-akivel egyforma ruhákban jártunk,
-akivel egy fiúba voltunk szerelmesek...
bla-bla-bla... szerintem tudod te folytatni.

 És mi van negyvenen túl?
Ma azok az emberek a barátaim, akik tudják mit jelent a TISZTA LAP...
... nem a múltban, nem is a jövőben, hanem a jelenben élnek...
megbocsájtanak maguknak és másoknak, 
de leginkább nekem:-)

Tiszta lapot magamnak és a barátaimnak!
Leszel a barátom?
Ölellek: Colette

25 megjegyzés:

Aranyalma írta...

Ezer örömmel! :)

Ida írta...

Szívesen!

csarab írta...

Remélem vagyok...:) vagy maradok...???;)

dióhéj írta...

Azt hiszem a barátság inkább valami olyan dolog, hogy kialakul két ember között. Nem kell feltétlenül kimondani és felcímkézni, mégis tudod, hogy az illető a barátod. Mondanám, hogy leszek a barátod, kedves Colette, de hát sajnos egyáltalán nem ismerlek. A varrott dolgaid közül tetszik sok, szép színeket szeretsz, de azt hiszem mégis kevés ilyesmi egy barátsághoz, kicsit értetlenkedem is ezen a bejegyzésen, de ez legyen az én bajom :)

M-ici írta...

Naná! Én is lehetek?

Mary írta...

Nekem már régóta az vagy így ismeretlenül is.

Hunszil írta...

Az én vállam is szabad.. szívesen állok rendelkezésedre :)
Banán is van meg tea SŐt Kávé ha úgy jobb :))))
és egy "virtuális" baráti ölelésre is mindig örömmel rendelkezésedre állok :)))

Colette írta...

Aranyalma,Ida,csarab,M-ici,Mary, Hunszil...

Kedves Dióhéj, őszintén örülök, hogy itt vagy. A barátság még az is, amikor szavak nélkül is értjük egymást- ne szólj, csak ints-.
Gondolati azonosságot is értek alatta, nem csak a szép dolgok és színek szeretetét.
Az előítéletek sok mindent összekuszálnak a tisztánlátásban.
Szeretettel: Colette
Ha bármiben a segítségedre lehetek, írj mailt.

Colette írta...

Aranyalma, Ida, csarab, M-ici, Mary, Hunszil... az előbb lemaradt a lényeg, ölellek benneteket:-)))

bemka írta...

Szeretnék a barátod lenni.Szeretnék tiszta lapokat.Szeretném ha nem kellene attól félni,hogy ez a lap sem lehet tiszta.

Tündérlátta írta...

Én nagyon szívesen lennék a barátod.. bár én csak tanulhatok tőled..

Makay Anikó írta...

Kedves Colette, így negyvenen túl :-)
szeretettel ölellek...
nálam mindig van tiszta lapod. Könnyű ilyet osztogatnom, mert nem hiszem magamról, hogy tökéletes lennék. Akkor pedig hibázhatok. Akkor pedig nekem is jól jön az a tiszta lap.

Szóval a tiéd... rajzolhatsz rá például, vagy tekergetheted a fonalakat vagy amit csak szeretnél :-)

Kriszpicur írta...

Hogy te milyen aranyos vagy!!!!
Olyan jó,meleg,szívbemarkoló érzés öntött el:)
Sajnos nekem kevés barátom van,de nem azért,mert nem vagyok barátságos,barátkozós típus,hanem mert a legjobb,elköltözött,aztán a munkahelyemen-ahol pedagógusokkal vagyok körülvéve:)-vannak,csak inkább nekem panaszkodják ki magukat,tőlem várják a segítséget.És nekem akkor i segít,ha anyukám nagyon beteg,ha a fiaimmal baj van,ha nekem kell valaki...
Látod,akkor nincs senki...:(
Nincs olyan,hogy összejárunk,hogy bepisilésig röhögünk,hogy elmegyünk moziba...
Olyan sokat gondolkoztam ezen,hogy miért...Én mindenkinek segítek mindenféle szempontból,kezdem azt érezni,hogy csak ez kell belőlem nekik.
Na,most jól kipanaszkodtam neked/nektek magam:(((
Én is ölellek: Kriszti...

Rita írta...

Drága Colette, ez a kérdés nálam is nagyon aktuális most, bár én egyelőre "innen" vagyok a negyvenen. Azt hiszem, értem ezt a rövid, de gyönyörű posztot, és ha megengeded, csatlakoznék a többiekhez. Én nem sokat tudok rólad, csak annyit, hogy a színeiddel, formáiddal, szavaiddal meglepően sokszor tapintasz elevenemre és hogy a munkáidat nézve olyan ismerős, "megtaláltam" érzésem van.

Kriszti, a dolgok változnak, és meggyőződésem, hogy mindennek van oka. Emberek jönnek és mennek az életünkben. És van olyan is, hogy egy ideig befelé kell fordulnunk, amit néha úgy élünk meg, hogy egyedül hagytak bennünket. Aztán sok év múlva világossá válik, hogy mi volt az, amit akkor és így kellett megtanulnunk. Szóval fel a fejjel, nagyon drukkolok, hogy jobban érezd kicsit magad. Még annyit, hogy egyedül semmiképpen sem vagy :).

csigaszabo írta...

Kedves Colette, szívesen állok tiszta lappal a tiszta lapért sorba, legyünk még sokáig így együtt. Igyekszem majd jobban a gondolataimat is megosztani Veled, és nem csak magamban bólogatni :)

Mona írta...

Nálam csak tisztalapok vannak :) akikhez barátokat keresek...

Ida írta...

Valami gombóc került a torkomba, ahogy a soraitokat olvasom. És a szemem is...Belement valami?
Nagyon a szívemből szóltatok.
Kriszpicur! Neked csak annyit, hogy én is pedagógus vagyok. Szóról-szóra leírhattam volna azt, amit te.

Csilla írta...

Drága Colette!

Ez félelmetes! Pozitívan félelmetes, ha lehet így fogalmazni!
Ez a gondolati átcsengés...!?!
Tudod, hogy kezdtem ezt az évet? Felhívtam egy nagyon kedves barátomat, és azt kérdeztem tőle: "Kaphatnék tőled egy tiszta lapot?"
És a válasz: "Tőlem? Te? MINDIG!" És be is tartja. Sok éve már.
Mindnyájatoknak kívánom, hogy legyen ilyen barátotok, és ti is legyetek valaki(k)nek ilyen barátja!

Kriszpicur írta...

Drága Ida!
Akkor megnyugodtam,hogy nem bennem van a hiba! :)

Kedves Rita!
Értem amit írsz,csak rosszul érzi magát az ember!
Annyira köszönöm az utolsó mondatod!!!:))

Ceffa írta...

Az élet mit sem ér barátság nélkül!
( Cicero )
Örömmel csatlakozom azokhoz akiket a barátaidnak tudsz.

Colette írta...

bemka, ne félj, örülj!!!... van tiszta lap.

Tündérlátta, a barátságban mindkét fél tanul a másiktól... lenne mit tőled tanulnom, ebben biztos vagyok.

Anikó, sokat köszönhetek neked, segítesz dolgokat másképpen látni... piszkos papírokat fehér lappá varázsolni, és rajzolni rá színes álmokat...

Kriszpicur: amikor panaszkodnak, remélem utána legalább elszégyellik magukat.
Én most ott tartok, ha megesik velem, hogy ilyet teszek, már pedig még mindig van, hogy megesik, akkor először szégyenlem magam, aztán adok magamnak egy TISZTA lapot, hogy legközelebb nem teszek ilyet.
Picit nyugtasd meg őket, aztán kezdj valami vidám témába... ezekből a panaszkodós kommunikációkból úgy érzem ki kell jönni. Ha meg egy barátság erre épül, háááát?! Gondolom Te is valami másra vágysz... biztosan van aki a "bepisilésigröhögünk" társaságodra vágyik...
Meg fogsz lepődni, de a múlt évben itt a virtuális térben tucatnyi barátra leltem, és van köztük nem egy, akivel még nem is találkoztam, mégis olyan, mintha időtlen idők óta ismernénk egymást:-)

Rita, őszintén örülök a megtaláltam érzésednek... azt próbálom én is továbbadni, amit másoktól kapok:-)

Anita, ha nem írsz, is tudom, hogy olvasol, és nekem a bólogatásod is sokat jelent... fogok mailt is írni, mert szerintem elmaradt a válaszom:-)

Mona, meg fogod találni, és itt vagyunk mi is:-)

Ida,megérintett? Ne szégyeld!
Csodák pedig léteznek:-)

Csilla kedves, mi tudom, hogy találkozni fogunk... hamarosan...

Colette írta...

Ceffa, örömmel fogadom:-)

Colette írta...

Zárszó féle...

TISZTA LAP, adjuk, kapjuk, elfogadjuk, nem fogadjuk... rajtunk áll! Biztosítani szeretnék mindenkit afelől, hogy nálam van tiszta lap/újrakezdés... barátságon kívül is, puszta emberi kapcsolataimban is...

SDAnita írta...

Sajnos csak most volt idom olvasni ezeket a sorokat ...

Draga Colette !
En mar kaptam toled egyszer egy tiszta lapot. Orzom is ! Es amiket "rairtal" soha nem feledem...remelem egyszer meghalalom a bizalmat ! Ha akkor ott allsz velem szemben, nemhogy megollelek, de a nyakadba ugrom.... :-)
Sokunk ele allitasz peldat, es (lam) nem csak a munkaiddal. Kicsit innen a 40-en, en pontosan ertelek.

Ida írta...

Zárszó után:
Colette: Nem szégyellem! Meghatott. Jó tudni, hogy vannak, akik hasonlóan gondolkoznak.
Remélem, egyszer találkozom veletek!