2010. november 1., hétfő

Otthonra lelt:-)



Kedves Colette!

Az előbb megpróbáltam életem első kommentjét továbbítani a blogodra,
de nem sikerült... Pedig ott szerettem volna megköszönni ezt a
gyönyörű felajánlást! Köszönöm a gyerekek és a mesék nevében
Mindnyájatoknak a Barátságtakarót! Tényleg olyan, mint egy anyaöl vagy
egy anyaszív, a Meseterápia Központba érkező gyerekek biztosan
szívesen időznek majd a közelében! Meséket fogunk kitalálni a
képekről, és tudom, hogy ez nagy örömöt fog jelenteni mindenkinek. A
Ti óvó tekintetetek alatt születnek meg majd ezek a mesék...
Köszönjük! Nagyszerű érzés úgy dolgozni másokért, hogy magunkon
érezhetjük a Ti jelenléteteket is!

Szeretettel várunk Benneteket a Meseközpontba egy finom uzsonnára! De
előtte szóljatok, mikor érkeztek, hogy a süti is elkészüljön időre!

Mindenkinek sok meseszép holmit kívánok, és sok-sok meseszép napot hozzá!

Boldizsár Ildikó


Végtelen örömtüzek égnek bennem... egy  rég elkezdett dolog, a mi közös Barátságtakarónk sugárzó, befogadó otthonra lelt.
Ildikóval a következő év elejére ütemeztük a találkozást... 
remélem többen lesztek, akik velem tartotok Paloznakra,
 egy télközepi MESÉS kirándulásra, 
hogy személyesen adhassuk át barátságunk jelképét.

Egy hatalmas virtuális ölelés mindenkinek:-)

11 megjegyzés:

F.Gina írta...

Ó, de jó, tökéletes helyre kerül :))

kiseri írta...

Hát most könnyezek... nagyon jó érzés ez, nem is gondoltam, hogy ennyire:) Köszönöm, igaziból nem tudom, kinek:) magunknak, Colettenek, a meséknek... csudajó érzés!

Ejjkukk írta...

:D EZ nagyon kedves!

Krisztallit írta...

Ha lehet, én mennék, a Kis Mesterekkel is készülünk. Ennél jobb helyet tervezni sem lehetett volna a takarónak.

Abile írta...

Annyira jó volt olvasni... szívet melengető érzés, akár egy nagy ölelés! Köszönöm!

Aranyalma írta...

Hosszú ideje ez a legjobb hír a számomra! :)
Bármikor is lesz az átadás, minden más program előtt elsőbbséget élvez. Ott leszek!
Nem dobnánk össze egy kis sütit is? :)

csipkebogyo írta...

Igen ez csodás hír! És az, hogy minden képhez születni fog egy mese is .....megható.

tallina írta...

Az ilyen levelekből látszik, hogy van értelme munkánknak. Jó helyre került a takaró, az alkotók összefogásának gyümölcse. Minden darabka egy-egy történet, ami most a gyerekek képzeletében meg is elevenedik. Szívet melengető érzés és nagyon megható...

Barbi írta...

De boldog vagyok, hogy ilyen jó helyre került! :DDD Köszönöm, hogy részt vehettem benne!

Ibcsy írta...

Annyira jó volt olvasni ezeket a sorokat:-) Én is köszönöm, hogy részt vehettem!

Colette írta...

Örüljünk együtt, és ha tudtok, tartsatok majd velünk januárban... a blogomban majd hírdetem az időpontot.
Szeretem az i-ken a pontot... és ez most egy ilyen történet... örömöt hoz mindenkinek, aki részese:-)