Hogyan készült?

Rém egyszerűen. De tényleg. A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy az előző nap még az illemhelyen sorakozó üres gurigák hová tűntek reggelre, amikor éppen bele akartam fogni a játszódásba?! A férjem ugyanezzel egyidőben azt gondolta ki, hogy tűzre velük! Nem voltunk egy hullámhosszon:-) De megoldódott a dolog, mert előkerült a szelektívből néhány csupasz henger, mackósajtos, gyógyszeres, teás és még sok más kartondobozzal egyetemben, amikkel vannak még terveim. 

Tehát  fogtam két csupasz WC papír gurigát. Az egyiket elvágtam egy éles késsel egyharmad-kétharmad arányban. A külsejét bekentem tapétaragasztóval és fonallal körbetekertem. A mackósajtós dobozt bevontam egy használt papírtasak darabjaival, hogy az éktelen kék színe ne kandikáljon elő a fonal alól, aztán ennek az oldalát is betekertem. Készem is volt a felépítmény már csak ragasztópisztollyal összeállítottam a kompozíciót: alapzat a mackósajtos doboz, föléje a három különböző magasságú henger, ami pont méretileg illeszkedett hozzá. Az üresen maradt területre fel lehet ragasztani a  negyedik teamécsest. Ezek oldalára is ragasztottam egy-egy csíkot a tasak anyagából. Mitől nem labilis a koszorú?! Érdemes kitölteni a hengereket: búza, lencse, bab... ami éppen a kamrában akad, hogy legyen mire ráhelyezni a mécseseket:-)

Amikor mindez készen van, ízlés szerint dekorálhatjuk... nálam egy pár gally és néhány gyapjúfilc korongból formázott virág díszíti. 

Olyannyira egyszerű az elkészítése, hogy gyerekekkel való bütyköléshez is kiváló ötlet. Ha megtetszett oszd meg másokkal is, amennyibe elkészíted, akkor pedig szívesen látnánk  fotókat róla! 

A közös kiállításra is érkeztek új koszorú fotók, nézzétek meg őket:
ADVENTI KOSZORÚK... más szemmel.