Vegán csokis brownie

Onnét tudom, hogy varrni születtem és nem fakanállal a kezemben, mert a főzés ( legyen az hagyományos vagy alternatív bármi ) eszméletlen fáraszt. Óriási lendülettel nekiállok, általában sikeresen teljesítem a kitűzött célt, de a jó érzésemet beárnyékolja a végére a levertség. Varrásnál nem tapasztalom ezt, pedig egy kívülálló talán éppen azt gondolná, hogy a görnyedés, hosszan tartó ülés, stb. kimerítőbb. Nálam nem így van. Persze kíváncsian és nyitottan figyelem a működésemet ( a közbe cikázó gondolataimat ), hogy mi okozza... remélem lesz majd egyszer aha élményem.
A fényünnep reggelén hajnal ötkor kötöttem magamra kötényt és úgy nagyjából délután négyre kész voltam, szó szerint kész,  le kellett dőlnöm egy félórára, a családom persze gondoskodott róla, hogy ne tudjam elaludni a vendégek érkezését. Készült sok minden, de közte ez a csokis brownie mindent vitt. A recept Gréta könyvéből való, annyit változtattam csupán, hogy sütés előtt  leszemezett ribizlit szórtam a tetejére... magyarul rásütöttem a gyümölcsöt.

Szóval főzni jó, a vendégvárás szuper, de a másnap reggelben is van szépség, amikor a romeltakarítás után kiülök a teraszra és egy koffeinmentes kávé kortyolgatása mellett csemegézek a maradékból. Ez a csokis brownie vegán módra pedig csúcs, azoknak ajánlom, akik az alap brownie-t túl édesnek, zsírosnak, nehéznek érzik... ez bármilyen savanykás gyümölccsel kombinálva az élvezetek csúcsa, legalábbis nálam.

Vegán csokis brownie hozzávalók:

- 1 és 1/2 bögre nádcukor
- 1 és 1/2 bögre tönkölyliszt
- 3-3 ek. jó minőségű ( holland ) kakaópor
   az eredeti recept 5-5 evőkanállal ír, de nekem az túl sok volt
- 2 tk. foszfát mentes sütőpor
- 1 tk. szódabikarbóna
- 3/4 bögre növényi tej
- 1/2 bögre olvasztott kókuszzsír
- 1 tk. himalaya só
- 1 tk. vanília aroma
- 1 és 3/4 bögre meleg víz

Egy bögre nádcukrot, a lisztet, a sütőport, 3 ek. kakaóport, a szódabikarbónát és a sót összekeverem. Ugyanígy a folyékony hozzávalókat is, mint: növényi tej, kókuszolaj, vanília aroma. Majd a kettőt egymással, amiből nem lesz folyós massza, inkább amolyan vajkaramella állag. Egy kikent formába egyenletesen elterítjük ( nem könnyű, de menni fog ), és a megmaradt cukrot a másik 3 evőkanál kakaóval összekeverve rászórjuk a tetejére. Ezután szórtam rá a ribizlit, majd jön  a nyakon öntés  meleg vízzel. Azt a hibát pedig ne kövesse el senki, amit én, hogy csatos tortaformába kísérli meg mindezt, mert a sütőjébe fog a víz landolni egy idő után. Zárt formába süssétek mindenképpen! Különleges állag keletkezik így az 50 perces sütés során, két folyós réteg között egy sült tészta... úgy hallottam melegen jó, de én amondó vagyok, ha nem akartok gyomorrontást, akkor várjátok meg, hogy kihűljön...

A fényünnep  tűzugrással végződött,  arra már én is felébredtem;-)