Bodzaföldi csokivulkán eperlávával

A munkamegosztás meg úgy volt az RD ( Restaurant Day rövidítése ) menüsorában, hogy az előétel és a desszert készítésével leuraltam a terepem;-) A főételnél  Györgyi szabad kezet kapott és mindkét kezével a szejtán gyros felé nyúlt, amire áldásom adtam. Ha valakit érdekelnek a húspótlók és társaik, akkor érdemes a VegaVillám főzőtanfolyamait figyelni, mert úgy tudom, a közeljövőben lesz lehetőség  nála a szejtánnal való közelebbi ismeretségre. A tudás gyarapítás kedvéért szerintem benevezek majd én is egy konyhai szeánszra, ahol a készítés főbb menete megismerhető, de bevallom töredelmesen, engem sem a szója készítmények, sem a húspótlók nem hoznak lázba. Nagyon egyszerűen azt gondolom, hogy a vegánságban való elmélyülés a nyitottsággal jár karöltve és amikor a lehetőségek tárháza bővül, akkor nekem nincs szükségem pótlókra... már a neve is gáz: húspótlókra. Jó pár szakirodalmon túl vagyok és szinte egybehangzóan leírják, hogy a legnagyobb tévhit, hogy az embernek sok fehérjére van szüksége, ami pedig a legmeglepőbb, hogy egy marék olajos magban benne van a napi  adag, így aztán mikor és miért is ennék szójavirslit és társait? Sokkal inkább látom azt, hogy az emberi ízlelőbimbók a fűszereket keresik. A húsnak önmagában nincs íze, azt is a különféle konyhatechnikai bravúrok teszik élvezhetővé. Ebből az következik hamarább nyúlok egy padlizsán után, ha a húsos ízvilágot szeretném a számban érezni, mint hogy a szejtánnal képezzem le a műhúst. Persze ez egy szubjektív vélemény, így semmi gond nincs belőle, ha mások ezt más nézőpontból szemlélik. E hosszúra nyúlt bevezető után értelemszerűen  nem szolgálok szejtán gyros recepttel, a kiváncsiskodóknak  ezt a videót ajánlom Grétától helyette. Újburgonyával és spenótos reteksalátával kínáltuk a Zöld Múzsák kertjében.

Az édességek vegán elkészítési módja annál jobban izgat. Tojás nélkül nem nagy kunszt elkészíteni bármit, az édesítés ami nálam a sarkalatos probléma. Az ösztöneim, szervezetem reakcióit figyelve még mindig a mézet tartom a legideálisabb és legtermészetesebb módjának a cukor pótlására. Hozzáteszem, hogy a megbízható termelőtől származó mézre gondolok ez alatt. Persze kozmopolitán vegán társaim, most felsikítottak, hogy a méz nem vegán táplálék, meg selymet és gyapjút sem húzhatok magamra, ha igazi állatvédő vegán vagyok.  Érdemes a kategóriákból kilépni, mindent ki kell próbálni és kész!

A bodzaföldi krémjének a pikantériáját ugyanis a bodzaszörpből leszűrt virágok újrahasznosításából készült püré adja. Nekem a tudatosság és az újrahasznosítás ami körül jár az agyam, amikor új ételen kísérletezek. A lehető legkevesebb növényi hulladékot kívánom csak a komposztra helyezni. A bodza virágok püréjét higítottam fel rizstejjel és ebbe tettem barna cukrot, citromlevet és zabliszt, kukoricakeményítő egyvelegét, amit felfőzve kaptam a bodzaföldi pudingágyát. Ezekre állítottam a karobporos muffinokat, majd az egészet nyakonöntöttem a friss eperből készült ( minimálisan édesített ) nyers eperöntettel. Míg a próbafőzéseken nagy igyekezettel diszítgettem a tányért, erre a maraton konyhai délután során már nem jutott idő... a vendégek a mentát már csak képzeletükben illesztették a desszertre. Ennek ellenére sok elismerő bókot kapott a desszert.