A hétvége mindig sütési- főzési nagyüzem. Pár hónapja, mikortól a veg colette kísérletek folynak, duplán is az. Mit tehet egy anya, amikor már sokadszor hangzik el a kérdés: - Akkor most már többé nem sütsz nekünk csokis croissant? Megnyugtató mosollyal az arcomon válaszolok: -De sütök:-)... aztán vasárnap reggel hatkor kidob az ágy, irány a konyhába begyújtani a sparheltbe és dagasztani a tésztát, hogy a család a croissan illatára ébredhessen. Jött egy hirtelen gondolat, miért is ne próbálnám átváltani egészségesebb alkotórészekre az összetevőket, így aztán két keverőtálban kezdtem a munkálatokat, az egyikbe mentek az eredeti recept szerinti alkotók, a másikba fehér liszt helyett teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt, az olaj helyett pálmazsírt olvasztottam, kihagytam az egy tojást is, gondoltam, az meg már minek akkor bele. Tehéntej helyett rizstejben futtattam az élesztőt, igen mézzel... mert olyan vagány vega vagyok, aki még mindig mézet választ a nyírfacukor helyett, főképpen ha a mézhez bartell üzlet révén jutott ... nyirfa cukorra meg még nem érkezett senkitől ajánlat...;-)
A diós tölteléket egyszerűen elintéztem, az olvasztott pálmazsírthoz kevertem némi mézet, ezzel kentem meg a tésztát a receptben szereplő cukros margarin helyett. Utána pedig darált dióval vastagon meghintettem, amiből látszik, a diót sem vetem meg... ugyan eddig a mákról többet írtam.
A csokist le sem fényképeztem, minek, már láttatok olyat... viszont a diósról egy egész fotó sorozat készült. Szeretem ezt a naturális színkombót, ami úgy általában a reform sütikre jellemző, nem is tudom, olyan szép aranybarna minden anélkül, hogy tojással kenegetném a tetejét. Van kedve valakinek kipróbálni? Esetleg megkostólni? Tudjátok, hogy hamarosan lesz rá lehetőség!? Közeledik a május 18... a restaurant day:-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése