Párhuzam

Szeretem ezt az időszakot, rohamosan közelít a tavasz, vele a holi és a születésnapom, ez nálam az éves  bioritmus hullámom (felső)szélsőértéke. Robbanékonyan élem, amíg várakoztat visszaszámolok, centit vágok... teljesen ostobaság az egész, de március másodikán minden évben újraszületek/újjászületek. Nem tudom nektek mit jelent a születésnapotok, hogyan ünnepelitek? Itt elsősorban nem külsőségekre gondolok ( virágcsokor, torta , stb. ) mint olyan belső rituálékra, melyek az évek során ismétlődnek, visszatérnek. Úgy képzelem ezt, mintha éveim egy-egy verssorok lennének, és az évfordulók, születésnapok, mint sorvégi rímek fűznék össze őket egy életté. 

A színekkel való viszonyom is átrendeződik ebben az időszakban, minden idegszálam várja a tavaszt. A legenergikusabb színkombináció, a narancs-zöld páros naponta a tányéromon... aminek segítségével a fizikai síkon is falom az energiát;-) 

( ... kimaradt ... de szoktam oregánót és bazsalikomot is szórni a tésztába  )

Igen, azt hiszem valami ilyesmi előzménye volt az á la colette pizzának. A kedvenc répa karikák tulipánná alakultak, a komposztból visszakukázott hagymaszárak pedig indákká változtak. Egy kis fodros petrezselyem, pár szem olajos mag, és míg a tészta kelt, egy tányéron hangulatbonbont rakosgattam. Utána már csak a megformázott tésztára átpakoltam az egészet és sodrófa segítségével finoman belehengereltem a kirakóst. Semmi sajt és szósz, a vártnál is finomabb aszalt zöld ízek, ropogós répa tulipánok. Ha valaki kedvet kapott, mindenképpen örökítse meg pizza diszítését, utána hamm bekaphatja!