... ez merénylet volt ellenem. Délelőtti internetes szörfözésem elvitt a felhők fölé egy számomra ismeretlen blogba, ahol is szembetalálkoztam egy nagyon régi kedvenc édességgel, az indiai halavával. Nem szeretném ismételni magam, de nagy rajongója vagyok az indiai konyhának, ízeknek így a recept szerencsére a kisujjamban volt, viszont a blog írója által említett gesztenyés változattal még nem találkoztam. Mikor beindul a kishangya, karöltve megjelennek nálam a gondviselés erői;-) Benéztem az üres hűtőszekrénybe - ohhh, mit üres, a tegnap esti filmet ha megnéztétek, akkor Zsuzsa néni bölcsessége után szabadon három óráig tudnám sorolni, hogy mi nincs a hűtőben, akkor hát nem lehet üres, a ninccsel van tele- vagy valami ilyesmi... inkább értem, mint hogy le tudjam írni, mit is akart ezzel mondani, de nem kanyarodom el a gesztenyétől. Tehát abban a bizonyos üres-teli hűtő fagyasztójában ott figyelt, egy karácsonykor fel nem dolgozott gesztenye massza. Nem tudtam már kitérni a gesztenyés halava elől. Nem is akartam, csak most, hogy már megettem jutottam egy enyhe nehézségi fokra, az utóbbi hónap legtöményebb étkét sikerült magamba pakolni, de jólesett! Holnap majd gyümölcsnapot tartok ellentételezésképpen.
Van ennek az édességnek egy magyar megfelelője,
Nyers Csaba gömböce, aminek a receptjét itt találjátok.
4 megjegyzés:
olyan szépéséges ez a kép, :))
hű colette, ez nagyon szuper!!! ugye, hogy milyen finom?
Köszönöm Katalin, ugye abból főzünk amink van, és a konyhámban délután ennyi fény jut ( lámpafény ) a vakut meg nem szeretem;-)
Nagyoooon finom, mondhatni túlságosan is az! Örülök, hogy odataláltam hozzád... nálam most azért van csak több reform kajás poszt, mert januártól visszataláltam a már kitaposott jól bevált vegetáriánus/vegán közötti átmenetes konyhába... és amiket ebben a hónapban ettem, hááát ahhoz képest ez nagyon laktató volt. Próbáld ki te is a saját készítésűt! Gesztenye nélkül is nagyon finom, sok-sok gyümölccsel, és akkor nincs ez a nagyon telített érzés sem.
Megjegyzés küldése