BEST OF 2012...

... avagy az óév 12 legkedvesebb alkotása.

... Luna Verde, az egyszeri és megismételhetetlen ...

... egy nadrág újjáélesztése ...

... Bambo Bimbó, a tulipántáska ...

... maMut, a szatyrok királynője;-)...

... minden, ami színes és kerek ...

... nem lehet megunni ...

... liliputi maMut nem csak liliputiaknak ...

... szivárványos "kerek a világ"...

... bohóc jelmezem is van, mellé egy kis

 bemutakozással...

... ősasszonyos nyakék, és egyben ismerkedés a nemezzel ...

... amatőr természeti fotóim átlényegítésébe kezdtem, 

mondhatom a legújabb szerelem ...

FÉRCMŰVEK- colettecolor jótékonysági együttműködés

 keretében jött létre ez a nyuszkó, imádom;-) 

Köszönöm, ha az új évben is figyelemmel kíséritek munkáimat a 

COLETTECOLOR

oldalon.

BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT!

Szolíd ág, o(h)...

Növényhatározós barátaimtól és egy kedves hozzászólótól 

egybehangzóan érkezett a festői "gaz" latin neve:

Solidago

Bolyongás

... és ha azt kérdezed tőle, hogy mi a frászt bolyongok a Világosváron nyálkás, latyakos időben, térdig érő sárban, akkor azt felelem, nem csak hinni szeretném, hogy ott a földön túli érzés az utolsó gazban, hanem (meg)látni is ... 

Aki tudja a "gaz" nevét is, kérem ossza meg velem tudását!

Békés karácsonyt!

Gárdonyi Géza

KARÁCSONYI ÉNEK

Az volt az éjek éje! Az volt az alvó évezredek utolsó homálya. Azon az éjen Isten szívéből hullott harmat a földre. Nagy idők sírjából fölemelkedett a fehér szárnyú béke, és körül lebegte a földtekét.
Az volt az éjek éje! A sötét ég magasban mennyei fény pezsdült meg. Az ég ívei sugárzáport ömlesztettek alá. Az égtetőn megzendült Dávid hárfája, s a meghasadt ég nyílásán, mint egy nagy, fényes rózsagomoly, alábomlott a békét köszöntő angyalkaraván.
A földön fényköd. Csend. Kábulat. Csak a pálmák virrasztanak. Millió szem alussza még a múltak nehéz álmát. Csak néhány pásztor kap a homlokához: nem tudja, ébredésben van-e vagy álomkáprázatban.
Az volt az éjek éje! Midőn megszületett az ég és a föld gyermeke: a Béke. Minő kicsiny volt az a zsidó város, s minő istenlelkű ember született benne.
Barmok között, istállóban, királyok királya! Akinek nem volt bölcsője, pedig birodalma az egész földteke. Akinek talán havat sodort fejére a téli szél, s koronája lett az istendicsőség.
Abban a szívben, amely akkor jött világra, benne volt az Isten értelme, s abban a lélekben, mely akkor gyulladt életlángra, benne volt az Isten szeretete. Az a fiatal zsidó anya, aki halovány arccal merengett csecsemője fölött, az emberiség jövendő sorsát ringatta ölében.
Fenséges éj! Az emberszeretet születésének éje! A ma is fegyverben álló nemzetek szívén átreszket a világbéke fuvalma. A szeretet oltárain kigyúlnak a lángok, s tömjént áldozva az égnek járul Krisztus bölcsőjéhez pásztor és király.
A menny visszfénye ragyog a népmilliók arcán, s az öröm glóriaénekének hullámai emelkednek a földtekéről az égbe.
A gyermekek ablakán angyalok suhannak be, s megaranyozzák arcukat a boldogság égi sugarával.
Ó, éjek éje, fenséges szép éjszaka! A jósággal megáradt istenszív dobbanásait érezzük sötét fátyolodon át itt e földön, és égbe néző arccal várjuk a bölcsek álmának megvalósulását, az örök béke angyalának megjelenését a föld felett.