... kicsit felforgatnám az alkotónapok menetét, ha a résztvevők
is hagyják:-)
Volt a nyáron gondolkodni való időm és egy kockás papírra vetettem negatív és pozitív oldalát ezeknek az összejöveteleknek.
Foglalkoztatott, hogyan lehetne hatékonyabban tanítani, kisebb hely
és kevesebb eszköz igénnyel megvalósítani a tanítás-tanulás folyamatát.
Szerencsénkre
a textiles alkotónapok helyszíne ideális méretű. 10-12 résztvevő kényelmesen
elfér a nagy asztalokon. Természetes és mesterséges fényben sincs hiány. A
hátrányok között szerepelt, hogy a helyszín előtt parkolni nem
lehetséges, viszont a résztvevők motyójának becuccolása, szinte minden
alkalommal több fordulós és mindez a nap végeztével megismétlődik, de még ennél
is nagyobb visszatartó erővel bírt, hogy csakis autóval lehetett érkezni az alkotónapra. Egy táska vagy bármi más projekt megvalósításához
ugyanis hihetetlen mennyiségű kellék szükséges. Az alkotó lányok otthon
még nem tudják melyik alapanyag is lesz a legmegfelelőbb, így van aki a
hobbiszobáját is becsomagolja és magával hozza egy-egy összejövetelre. Az
élményekre visszatekintve egyre inkább csak csóváltam a fejem... ez így nem
PRAKTIKUS:-)
Arra a következtetésre jutottam, hogy a résztvevők
valószínű az együtt örömködésben nem a gépi varrás tudásukat szeretnék
elmélyíteni, mert arra mindenkinek otthon a jól megszokott zugában van
lehetősége, mint inkább a felkínált modell szabásának, varrásának fortélyai, a sík
szabásminta térben való megjelenítése, ami számukra izgalmat jelent. Mit
csinálnak az építészek, ha szeretnék látni a tervrajzaikat három dimenzióban,
és itt nem az épület megépítésére gondolok? Makettot készítenek. Igen, a
kivitelezésre szánt tömeg pontos, kicsinyített mását.
fotó: internet
Innen jött az újító gondolat, hogy az ősszel újrainduló textiles alkotónapokon táskákat varrunk, de nem az eredeti méretben, hanem azok léptékhelyes kicsinyített mását készítjük el pontosan kidolgozott lépések alapján,
előkészített snittekkel, kézi varrással és minimális eszközigénnyel.
Természetesen a részvevők szemügyre vehetik a felnagyított változatokat,
kétszeres- két és félszeres méretekkel hogy néz ki ugyanaz a forma és majdan
otthon, idejük bőségében elkészíthetik a számukra legideálisabb méretet.
A legelső találkozásunkkor egy kerek táska "makettjét" fogjuk megvarrni, amihez semmi mást nem szükséges hozni mint: füzetet, ceruzát, 2-3 ív másoló papírt, nagy és kicsi ollót, vonalzót, tűt és cérnát... valamint egy vastagabb minőségű szövetet, vásznat ami 30x60 cm-nél nem nagyobb, ugyanekkora bélést egy 18 cm-es cipzárt. A többi speciális hozzávalót: karabínert, fémkarikát, vetexet, ferdepántot stb... a helyszínen biztosítom.
Első hallásra hogy tetszik? Egy próbát mindenképpen megér azt hiszem... velünk tartasz jövő szombaton, 2012. október 13-án 10.00-16-00 óráig? Sok szeretettel várom a jeletkezőket a colette.color@gmail.com címre!
FIGYELEM!!! AZ IDŐPONT MÓDOSULT! ALKOTÓNAP ÚJ IDŐPONTJA.
2012. OKTÓBER 27. 10.00-16.00 ÓRA
Jelentkezni lehet október 22-ig a colette.color@gmail.com címen!
7 megjegyzés:
Szóval miniatürizálunk! :) Engem ez a forma is kíváncsivá tesz, ám az időpont nem jó. Ezen a a napon van a Határtalanul kiállítás, és mivel Dorka egyik faliképe is kiállításra kerül, így aznap feltétlen szeretnénk elmenni rá. Még gondolkodok a lehetséges megoldásokon...
Én meg vitatkoznék Mici, de azt hiszem csak azért merek, mert az előzőeket mind én tartottam és valóban egyiken sem láttalak:-)))
Szóval annyira nincsenek lekicsinyítve, hogy kínlódás legyen az élet, meg azért ezeket is lehessen használni, mondjuk piperének.
Aztán ez csak olyan favágós kézi varrás, mivel én sem szeretem annyira, de sokkal jobban bevésődnek a fogások, ha két kezibe veszi az ember a cuccost, szóval tanulni ebből lehet jobban és ráadásul sokan egyébként is fércelnének... meg mégtöbben a ferdepántot sem varják másképp csakis kézzel...
Aztán ehhez kár lenne elhozni az otthoni készletet, de tőlem ezután is lehet jönni akár tehertaxival is, csak annyival csábítóbb a dolgog, hogy otthon is hagyható ugyanezzel az erővel minden felesleges dolog... a többi saját döntés.
Aztán ott van a fránya idő, mert az csak megy, ha kell, ha nem... és bizony nem mindenki sebessége ugyan az... ez elég frusztrálólag tud hatni...itt a kézi varrással, rövid szakaszokkal talán nem húz el a mezőny fele.
Nem azért, hogy az én ötletem, de tudom általában szokatlna dolgokba nyúlok... de ez jó lesz! Majd aki eljön igazolja! Puszi: Colette
Alkotó napra még én sem jutottam el. (holott irtóra szeretnék)Én is arra gondoltam ha már miniatűr akkor csak annyira, hogy használható legyen. Minimum a gyerek babájához. :) Kicsit meglepődtem azon amit írtál, hogy egyesek becsomagolják a hobbi szobájukat. Ugyan is ha készen kínálod a műalkotást - lásd a táskák fényképeit - akkor az ember lánya már otthon összeválogathatná hozzá az anyagokat és nem kéne a hobbi szoba. Én mindig úgy képzeltem, hogy van egy, de csak egy varrógép a többi meg kézzel működik, mindaddig míg sorra nem kerül. Mivel mindenkinek más a haladási sebessége, nem hinném hogy felnőtt emberek között ez vitat tárgya lenne. Én azt mondom, ha a saját tapasztalataid alapján ez a variáció jobban jön ki, ki lehet próbálni, úgy is levonod a következtetést belőle, hogy mi a tanultsága neki. A kézi varráshoz igen türelmes emberek kellenek, mert nem lehet nagy öltésekkel varrni, hogy mielőbb kész legyen máskülönben szétzuhan a munka. Tehát puding próbája az evés vagy hogy is mondják. Hajrá aztán kiderül. Megjegyzem Micinek igaza van tényleg messze a helyszín. Nekem még kocsim sincs de jogsim se nagyon. Busszal is másfél óra az út oda.
Köszi Csevi az előremutató pozitív hozzáállásod, ez nem szegi a lendületem... egyenesen támogat... a többi pedig evés közben kiderül:-)))
A helyszín akár ezen túl máshol is lehet, szervezés kérdése, meg viszonyítás is... mert mit mondjak rá aki Győr mellől hajnalban indul, hogy odaérjen:-)))
Én nagyon örülök az új ötletednek. A felsorolt előnyök mellett az sem elhanyagolható, hogy látva a végeredményeket és végig kísérve a készítés folyamatát, még egymástól is többet tanulhatunk. Az persze fontos, hogy a nagy gonddal elkészített remekmű a "makett" legyen használható.
Kedves Colette! Mindig irigykedve olvasom az alkotónapok programját és nagyon-nagyon sajnálom, hogy nem tudok elmenni. Új munkahelyre mentem és szombatonként is dolgozom. Én egyszer olvastam egy blogban egy foltvarrósról, akinél kézzel varrták a blokkokat: így sokkal jobban rögzűltek a sorrendek. Én biztos vagyok benne, hogy ez az Alkotónap is nagyon jó hangulatban fog eltelni. Puszi: Irén
Én gyakorlott alkotónapos vagyok és ezen is ott leszek:)
Az én Uram minden színt játszott, amikor reggel meglátta, hogy mit kell berakni a kocsiba, plusz ugye én még egy gyerekkel és némi játékkal és kitudja még mi mindennel érkezem, de engem ez sosem zavart:))))
Én szerettem, hogy a saját gépem ott van, szerettem, ha más tempóban haladtunk és segítettünk egymásnak, szerettem, ha ugyanannyi idő alatt kettőt tudtam megvarrni...mindenre volt példa:)
Ha most kicsit készítünk, akkor kicsit készítünk:)
Én, mint a nyárfa, ebben hajlékony vagyok:)
Fércelni én sem férceltem soha, de a kézzel varrás néha kikerülhetetlen:)
viszlát az alkotónapon:)
üdv
Ida
Megjegyzés küldése