Festőlevek

Nem gondoltam volna tavaly szeptember 16-án mikor lejegyeztem a boszorkánykonyhában  való szorgoskodásunk történetét, hogy egy hónapra rá realizálódik a kérésem, és egy akkora sparhelt tulajdonosa leszek, aminek mérete lehetővé teszi akár 8-10 festékes lábos egyidejű használatát, benne fortyogó színes levekkel. Most aztán irány a lomi piac, lábasok után kutatva. Ennek a sparheltes ügynek kapcsán az is kiderült, vannak  mégis olyan kéréseim/kívánságaim, amiket ha  jó időben és a jó helyre címzek, teljesülnek, vagy csak azokat kapom meg, amikre szívemből vágyom és igazán szükségem van;-)

Érdekes,  sokáig szerettem volna egy elektromos hőlégkeveréses sütőt, mert váltig állítottam, hogy azért nem sikerülnek a kelt tészták, meg a sütemények, mert nem megfelelő a sütő szerkezet. Aztán teltek az évek ( ez már olyan tízéves sztori ), összecsiszolódtunk avval a "rossz sütővel", kiismertük egymás rigolyáit... szereltem bele időközben hőlégkeverést is, egy vízzel teli tál formájában. Eredményes is volt, meg nem is... de jó tapasztalatnak tűnt, hogy a kettőnk összjátékán, de leginkább az én lelkiállapotomon múlik a sikerünk, és azt is megtanította, hogy feszülten sose készítsek ételt, mert az alapból nem lesz jó. Nem fogom már megtudni, hogy minderre a tapasztalatra szert tettem volna-e, ha első csettintésre, akár huszadikra, de megkapom mástól vagy magamtól azt a hőlégkeverésest, de most már tökre mindegy... azóta sparheltem van és én ennek elmondhatatlanul örülök, mert az igazi izgalmak még csak ezután jönnek;-)

Ha négy lábos van, akkor négy lábos van... majd lesz több is, sparhelt is lett, akkor lábos is lesz! Abban a bizonyos március tizenötödikei hófúvásban  újra nekiálltam  festeni. A sparhelt full kihasználtságon üzemelt,  kenyér  sült benne, rajta egy kondér töltött káposzta ( zord idők étke nálunk)  és még a négy festőleves is odafért simán. A világ legnagyobb nyugalmával hajtogattam, lóbáltam a 25 fokos mikrovilágban, mit sem tudva a makro történéseiről ( nem volt 24 óráig internet szolgáltatás nálunk ) és bevallom én ezt egy cseppet sem bánom,  utólag sem.

...maMutok lesznek belőle, de vajon tudjátok-e, hogy időközben maMut gyáros lettem?

Az ünnep is annyi számomra, amennyit megélek belőle... elkapott reményteljes napsugarak, viharosan tomboló szél, internet nélküli családi idill... LASSÍTS ember, nekem ezt volt a zászlójára írva. Nektek?

Ébredés

Hétvégi színkeresős játék a természetben, szomorkás szemerkélős szürkeségben ki talál rájuk?

zöld

piros

kék

sárga

Dinamika

Van egy célkitűzésem erre az évre a munkámban, az unalmas, csendélet szerű táskaképek felszámolása, de legalábbis vegyítése élettel teli, mozgalmas, dinamikus fotókkal. Ehhez azonban két ember szükséges, egy aki modellt áll (nő) és egy másik aki a kamerát fogja ( férfi). Cseréltünk is egy-egy fotó erejéig, hogy átadjam a tapasztalataimat, de sajnos nem kaptam engedélyt a közlésükhöz... annyit elmondhatok, hogy szakadtunk a nevetéstől! Hááát ezek még elég statikusra sikeredtek, volt bennem némi görcsölés, szó szerint modellt ülök;-), de drukkoljatok, lesz ez még jobb is.

Játszom, játszol, játszik

Maradunk a nyelvtannál;-) Ragozunk. Ez a kedvenc igém, nem a varr, nem a fut, nem a főz... de leginkább nem a mosogat. Játék az élet, semmit nem tudok másképp csinálni, csak játszva. Minél jobban rühellek egy tevékenységet, annál több játékot viszek bele. Túlélési technika, tök mindegy, már nem akarom megnevezni a dolgokat, csak örömmel megélni. Jöjjön, aminek jönni kell... ilyenek a magányos játékaim.

És itt ez a társasjáték, színezős, maMut tervezős, kirakós... remélem élvezitek, vigyázat addiktív ! Itt a blogon is páran beszálltatok a buliba, amit nagyon köszönök, van élet a facebookon kívül, ez nem kérdés. Elhoztam kollázsokban az általatok választott anyagokat szeretettel. Vizuális típus vagyok, képfüggő, remélem ti is?;-)

Perl - Eni

Kisnyul/Andi

 Böbe Morzsák

aarkus

Judit Gödről

Ányi

Variálj, tervezz, játszódj...

...állítsd össze álmaid maMutját! Ilyet játszunk most a facebook játsziterén, de elhoztam nektek a blogtérbe is, mert remek játék. Egyre vigyázzatok, addiktív;-)

Ismered a colettecolor maMut szatyrot? Ebben a játékban megtervezheted álmaid maMutját. A képeken találsz hozzá 12 mintás és 12 egyszínű anyagot amikkel variálhatsz kedvedre. Minimum kettő és maximum négy anyag nevét szükséges megnevezned kommentben, ha játékba szeretnél kerülni. Március 16-án a játékos kedvű kommentelők közül, kihúzunk egy nevet a kalapból és a választása alapján megvalósítom személyre szabott maMutját! Elég egyszerű, vagy nem?!

1. szürke, mint a kisegér, 2. szőke, mint a kislány haja, 3. narancs, mint a gyümölcs

4. arany, mint a napsugára, 5. halvány lila, mint a levendula, 6. kék, mint az ég

7. bíbor, mint az ég alja, 8. lila, mint az ibolya, 9. zöld, mint az éretlen banán

10. megmondhatatlan, mint sok dolog ezen a világon, 11. türkiz, mint a kedvencem, 

12. eper, mint a lekvár

1. rombusz, 2. napocskás, 3. indiai

4. rózsás, 5. pitypangos, 6. szemek

7. pöttyös, 8. lótusz, 9. ritmus

10. cikk-cakk, 11. fánis, 12. erezet

A levél és a zöld levelecske

Kezdjük egy kis nyelvtannal. A levél ugye egy több jelentésű szó, ami egyrészt a fák lombjain lévő zöld növényt jelenti, másrészt pedig a postás által hozott levelet. A jelentésbeli kapcsolat itt még jelen van. De mi a helyzet az elektronikus levéllel, mert manapság magán levelezésben kizárólag ilyet kapok. Jönnek persze papír alapú nem kívánatos levelek a postásunk által, aláírósak, meg ablakosak, az egyiktől kisebb, a másiktól nagyobb görcsbe ugrik átvételkor a gyomrom. De mikor kaptatok utoljára kézzel írott, gyöngy betűkkel megcímzett kedves hangvételű barátit? A képeslapok kora is lejárt, ritka pillanat, ha ilyennel lep meg valaki... és engem meglepett Mónika, akit 2003-ban láttam utoljára, amikor a mennyasszonyi ruháját varrtam. Azóta se, de még csak össze se futottunk sehol, pedig három faluval lakik csak arrébb.  És nem csak több oldalas kézzel írott levéllel lepett meg - ez amolyan kedves ráadás -, hanem csomagot kaptam benne két üveggel, az egyikben házi ketchup, a másikban házi készítésű vega pecsenye zsír volt, a hangsúly a volton van. A fiaim ahogy megérezték az illatát lecsaptak rá.  Mi - a családunk -, éppen akkoriban  vegánkodtunk, amikor Mónikával találkoztunk.  A fiúk ( kettő még akkoriban ) 8 és 5 évesek voltak... és a vega zsíros kenyérért éltek-haltak:-) A levélben megosztotta velem a receptet is, és hamarosan ki fogom próbálni  pálmazsír, vöröshagyma, fokhagyma, bors, pirospaprika, olaj összetevőkből. Mivel két lehetőségem van elérni Mónikát, kézzel írott levélben:-), valamint a blogom által, ezért szeretném itt is megköszönni neki ezt a páratlan meglepetést: 

Köszönöm Mónika!

És ha már levél,  találtam a kertben a tavalyi fűszerkertben friss zöld levelecskét. Főztem  gazdag bablevest, no nem olyan csülkös hagyományos módon ( olyat nem is tudok  ), csak szerény vega változatban, a fűszereket nem spóroltam ki belőle. A végén az apróra vágott friss zölddel hintettem meg, a pirított szotyi ugye alap, kenyér helyett... vannak napok amikor egyáltalán nem hiányzik a kenyér alakú szénhidrát, nem is erőltetem. 

 

Luna

Szimbológiával kelek, fekszek (asztrológiában jártasok tudják, hogy egyes házas holdnál nem olyan különleges Lunának keresztelni egy új alkotást )... így semmi csodálkozni való nincs, ha minden mindennel összefügg. Szepes Márián nőttem fel, jajjj valamiért nem a Rejtő Jenő humoros, rövid és célratörő mondatait vonzotta be érdeklődésem, helyette viszont mindent elolvastam Szepes Mária dagályos nyelvezetű "ezoterikus" irodalmából. Ez van, mi emberek fura módon rokonok és egymásnak idegenek is tudunk lenni, a közte lévő árnyalatokról nem is beszélve. 

Tavaly álmodtam meg a Luna kollekciót... önazonos alkotás ( mondaná rá Rita barátnőm)... olyan amibe belehorgoltam önmagam. Úgy éreztem, nem mindennapi darab került ki kezem közül, de a nagy magyar valóság közepette a visszajelzések teljesen magam alá sodortak. Olyannyira, hogy a zöld Luna Verde és a piros/lila színkombójú  Purpura Luna után a kék Luna Mareát már be sem fejeztem, hanem a sarokba hajítottam, bedobtam a durcit. 

Luna Verde

Magam sem tudtam kire haragszom ( leginkább magamat korholtam ), hogy mi a fenének kell nekem a XXI-dik század kézművészeti ringjében egy nagy élőmunka igényű, 100%-ban handmade produkcióval előrukkolni, és a sikert éhezni. Elismerés volt egy szűk közönség részéről, de a siker nagy ívben elkerült, persze most vitát indíthatunk egyben a siker fogalomköréről is. Táskát még annyi embernek elviekben nem adtam el, mint a Luna Verdét... amerikai vevő is akadt rá, aki aztán a kutyája hirtelen megbetegedésére hivatkozva állt el a vételtől. Szóval olyan volt az egész légkör a Lunák körül, mintha el lennének átkozva, de legalábbis varázslat történne velük. 

Purpura Luna

Aztán karácsonykor az Angyal;-) ( férfi nemű és névazonos ) bekopogtatott hozzám és elvitte egy nagyon kedves törzsvásárlómnak a Jézuska fája alá a Verdét, oldódni látszott a jég. Egy hete másik nagyon kedves támogatóm részéről érkezett kérés, szeretné birtokolni a Luna Mareát, ha előkaparnám a sarokból és befejezném. Hogy ez a Lunás történet kerek legyen és egyben lezárt is részemről, úgy döntöttem, a Purpura Luna az enyém lészen, ahogy kitavaszodunk használatba veszem, hiszen színei teljes egészében belső ízlésvilágom kivetülése. A szájízem továbbra is keserédes, kiváncsi lennék a véleményetekre, hogy amikor ránéztek a Lunákra mi jut az eszetekbe? Hordanátok-e? Ha igen, akkor milyen alkalmakra, mert a forma nekem nagyon bejövős, hihetetlen nőies design... és a látszat ellenére, nagyon sok minden belefér... a kiló krumpli és a lityi tej kivételével.  Minden vélemény számít jeligére!

Luna Marea

Születésnap csak egy lehet?

Igen, azt hiszem úgy normális, ha a születésnap egy konkrét időpont. Lakcímnél ugye megkülönböztetnek állandó és ideiglenest, de a születési dátumnál  nincs két rublika, minek is lenne? Nekem pedig szükségem volna rá.  1970. március 1-én este ment be anyukám a győri kórházba, de megérkezésem már átcsúszott másodikára, nem is kevéssel, 1 óra 58 perccel,  mindezek ellenére beírtak a március 1-én született babák közé, és csak később az anyakönyv kézhezvételekor látták meg a szüleim a rossz  dátumot.  A korrekció elmaradt, gyerekként még az elsejét emlegettem a jeles nap időpontjaként, aztán felnővén már a másodikát éreztem igazinak. Lassan már belekeveredek, hivatalos papírokon az elseje szerepel,  a nem hivatalos helyeken pedig a másodikát jelölöm meg ( lásd facebook ), jogos a kérdés, mikor is születtem? Mint  a mesében ... elsején is, meg nem is;-)

Anyukám ajándéka pici baba korom óta egy tulipáncsokor, csak a színe az, ami évről évre változik.

Így vagyok  a tulipánnal szimbiózisban, elválaszthatatlanul, mint a borsó meg a héja.