Gesztenyés halava

... ez merénylet volt ellenem. Délelőtti internetes szörfözésem elvitt a felhők fölé egy számomra ismeretlen blogba, ahol is szembetalálkoztam egy nagyon régi kedvenc édességgel, az indiai halavával. Nem szeretném ismételni magam, de nagy rajongója vagyok az indiai konyhának, ízeknek így a recept szerencsére a kisujjamban volt, viszont a blog írója által említett gesztenyés változattal még nem találkoztam. Mikor beindul a kishangya, karöltve megjelennek nálam a gondviselés erői;-) Benéztem az üres hűtőszekrénybe - ohhh, mit üres, a tegnap esti filmet ha megnéztétek, akkor Zsuzsa néni bölcsessége után szabadon három óráig tudnám sorolni, hogy mi nincs a hűtőben, akkor hát nem lehet üres, a ninccsel van tele- vagy valami ilyesmi... inkább értem, mint hogy le tudjam írni, mit is akart ezzel mondani, de nem kanyarodom el a gesztenyétől. Tehát abban a bizonyos üres-teli hűtő fagyasztójában ott figyelt, egy karácsonykor fel nem dolgozott gesztenye massza. Nem tudtam már kitérni a gesztenyés halava elől. Nem is akartam, csak most, hogy már megettem jutottam egy enyhe nehézségi fokra, az utóbbi hónap legtöményebb étkét sikerült magamba pakolni, de jólesett! Holnap majd gyümölcsnapot tartok ellentételezésképpen. 

Van ennek az édességnek egy magyar megfelelője, 

Nyers Csaba gömböce, aminek a receptjét itt találjátok.

Öreganyáink titka

... dőljetek hátra a fotelban és hallgassátok Dr. Jánosik Zsuzsa bölcsességeit...



Öreganyáink tudománya from ikonosztaz on Vimeo.

Az öröm virága

A sumérok nevezték így és ismerték örömérzetet nyújtó áldásos hatását. Igen, a mákról lesz szó, a mák dícséretéről. A megreformált konyhámban (is) kitüntetett figyelmet kapnak az apró mákszemek. "A mák használata Magyarországon messzire nyúlik vissza. A régi időkben előszeretettel adták a mákgubó főzetét, vagy a máklevelet sírós, nyugtalan gyerekeknek. Ezen kívül számos babonaság is kötődött hozzá. Azt gondolták, hogy a mák apró magjai leveszik a rontást, valamint termékenységet és bőséget adtak. " - olvasom Dr. Gáspár Róbert Éltető és Gyógyító táplálékok című könyvében, és az utóbbi kijelentést remélem igazolja majd a fogyasztása;-) A könyv kiemeli rákmegelőző hatását, és hogy kalciumban és magnéziumban gazdag, mely ásványi anyagok főképpen a kisgyermekek, fejlődésben lévő szervezet számára fontos. Kálium és foszfor tartalma is jelentős. 

Ennyit a tudományosságról, csak hogy kicsit meg legyen támogatva a mák iránti vonzalmam;-) Szeretem a mákot, és a konyhai megújulásomban különös szerepet kap. Rászórom a főtt zabpehely kásámra, ami gazdagon telített mazsolával és más aszalványokkal. De sütöttem vegán palacsintát, tojás nélkül, amibe almás-mákos tölteléket tekertem, Isteni manna! Aztán, ha csak úgy egyszerűen édességre vágyom, akkor leturmixolok előre beáztatott aszalványokat, és hozzákeverek annyi darált mákot, amennyit a ragacsos massza felvesz, majd ebből golyókat formázok, meghempergetem kókusz reszelékben, és három darab elmajszolása után a delírium állapotába kerülök;-) Mivel a fehér finomított búza lisztet, a krumpli elegyével a konyhámból száműztem, így a számomra nagyon kedves gombóc féleségek, amik szintén részesei voltak "kerek a világom"-nak;-), átgondolásra szorultak. Ez sem éppen vegán recipe (tejtermék és tojás mentes), de mondjuk egy átmeneti étrend kiváló édessége.

Az alap receptem, amit régóta, szinte minden héten elkészítek, egy mesterszakácstól való. Fél kiló túróhoz keverünk 6 dkg búzadarát ( zabdarára cseréltem), és pici sóval és egy kanál mézzel ízesítjük. Ezután ráütünk  két tojás sárgáját, a fehérjét pedig habbá verve lazán a masszába keverjük. Az így előkészített gombócalapot hűtőszekrénybe egy órát pihentetjük, majd enyhén sós vízbe kb. 10 percig főzzük a belőle formázott gömböcöket. De mi legyen a gombóc reform bundája? Gondoltam, hogy pirítok egy kis darált szezámmag és mák elegyét, és ebbe hempergetem meg a gombócokat. Ínyencek a gombócok közepébe egy aszalt szilvát is tehetnek, ha már lúd, legyen kövér! Isteni lett, desszert lévén egy pici kis mézcsurgatás szükséges a tetejére, hogy teljes legyen az élvezet és a bódító hatás. Hát így vagyunk  a mák és én, de nagy szeretettel fogadok minden kipróbált reform mákos receptet vagy csak úgy érzésre született finomságot... írjátok meg, ha van ilyen a birtokotokban! Éljenek a mák rajongók!

Zöld tulipán

Hótenger

Mi jut eszedbe arról, hogy mesetarisznya?

Emlékeztek? Ha már megszépítő messzeségbe repült az élmény, itt egy kis segítség felidézni;-) Hamarosan újra indul a közös varrós projekt, "csak úgy szívünk jóságából", ahogy a kis Juharfalvi Emil mondaná. Velünk tartotok?

Aranyló téli nap

Ezüst után ismét arany... jégbe fagytam a Világosvár tetején, a fotók hangulata mégis valami titokzatos belső tűzről tesz tanúságot. Szeretem ezt a helyet, a szánkózók hangos sikításától élettel volt ma teli, kedvet is kaptam egy kis csúszkáláshoz, így aztán holnap fotómasina helyett szánkót és sítalpakat viszek magammal, és a Misimet sem hagyom otthon!

Ezüst

A bőség aranya után egy kis ezüst, a minap úgy láttam,  ezüstösen csillog a téli nap a felhők mögött. Tulipánokat szerettem volna varrni, de annyira tél van még. Szép tud lenni ez a fehér, ezüstös táj is, ha én is úgy akarom;-)

Bőség

Kezembe került ma egy textil, pedig már nekiálltam éppen a tulipános kertemet rendezgetni, na nem a valóságosat, hiszen azt még hó födi, csak úgy a virtuálisat, olyan fotóátlényegítős, bonbonosban gondolkodtam, aztán kezembe került ez a rég nem látott indiai motívumoktól hemzsegő zsebkendőnyi nyomott mintás  anyag, amiről  elsőre ez a két szó ugrott be : gazdagság, bőség. Varrni kellett belőle valamit, ennyi.

Mindennapi kenyerem

Napok óta gondolkodom, legyek-e a gabonafélék védőügyvédje, hiszen nem kért meg rá senki. Perdöntő bizonyításra sincs szükség, evidens, hogy míg a zöldség tisztít, a gyümölcs frissít, addig a gabona adja táplálkozásunk gerincét... a hús és egyéb állatfajták nálam az alternatív kategóriába esik. Tudom a változatos diéták korát éljük, és ez nagyon jó, hogy ennyiféle tanács közül tudunk testhezállót találni, de amondó vagyok, hogy bármelyik alkalmazásakor a józan paraszti eszünket is tegyük oda az okosságok mellé megélni, megéri! Aztán a diéták nem tartanak örökké, felgyülemlett  bajok orvoslására fordított időszakok, most szándékosan nem írok fogyókúrát, mert nem mindenkinél a kilók szaporodásával jelentkezik az egészség  állapotának elvesztése. Sarkalatos kérdés, mi lesz a szénhidrát mentes diéta után - bennem a második hét végére felsejlett a kérdés? Visszajön-e a konyhámba a három legismertebb: liszt, rizs, krumpli - meglehetősen egysíkú -  szénhidrátforrás? Így a diétámat testre szabtam, és egy olyan fenntartható étkezési szokást szeretnék bevezetni, ami a mozgásigényem energiaigényét is fedezi, ez pedig számomra elképzelhetetlen gabonák ( tönkölybúza, zab, rozs, köles, stb. ) nélkül, melyek olajos magokkal ( telítetlen zsírsavakkal ) párosítva vetekszenek a húsfélék tápértékével, a rosttartalomban pedig magasan felette állnak.

Első lépésben a kenyerem szabtam kerekre;-), 

nekem ez az állag, íz és forma a bejövős.

Recipe: végy egy csésze teljes kiőrlésű tönkölybúza lisztet, hozzá egy csésze dió darálon ledarált és kicsit előpirított napraforgó belet, adj hozzá egy kicsi sót és köményt ( de ízlésed szerint fűszerezheted ) és két-három evőkanálnyi olajat. Mindezeket egy keverőtálba morzsold össze, majd óvatosan csak annyi langyos vizet adjál hozzá aminek segítségével gyurmázható tésztát kapj. Sok kis golyóbist formázzál a tésztából, sodrófával nyújts őket kb. 10 cm-es körökké és sajtostallér sütőbe, vagy ha nincs, akkor gofri sütőben süsd meg őket ropogósra. Jó étvágyat!

... szóval minden ami színes és kerek... 

 ...és mitől lesz a kenyerem színes? 

Azt majd egy következő fejezetben elmesélem. 

Holi...

... a színek ünnepe, lelkem egy kis szegletének ünnepe. Ahogy közeledik az időpont, bennem a remény egyre nő, hogy egyszer én is ott lehetek, talpig festékesen, extázisban, ünnepelve a születésnapomat, nem a most soron következőt, de még ebben az életben az egyiket, mondjuk az ötvenediket, az lesz legközelebb kerek., milyen szép is lenne;-)

Zseniálisak Poras Chaudhary fotói, inspirálóak, még a stabil hétágú napocskám is megmozdult tőlük és forgó szélkerékké változott... lesz még folytatás, mondhatni ez még csak a kezdet!  

Vegán leszek?

Messzire nyúlik vissza  a történet, mert ha szabad ilyet mondani,  vegetáriánusnak születtem, csak hosszú utat kellett bejárnom mindaddig, hogy ezt el is higgyem magamról. Maholnap negyvenhárom éves leszek, és kicsit számomra is hihetetlen, de már egyetemista koromban reformkonyha tanfolyamokra jártam. A kor legkiemelkedőbb , ám kevésbé ismert koponyáitól szívtam az infót, a megboldogult Oláh Andor Reformkonyhája volt  első könyvem a témában. Aki tudományosan is alátámasztotta mondandóját és hihetetlen karizmával bírt, rám pedig életre szóló hatást gyakorolt: Ferencsik Pista bácsi, aki ismerte, tudja miről beszélek. Járta az országot, tartotta az ingyenes ismeretterjesztő előadásait feleségével, és sugárzott belőle az élet ( sajnos már nincs köztünk). Aztán jöttek  új szelek Silva féle agykonroll után TESTKONTROLL. Kipróbáltam, működött. Soha olyan jól nem éreztem magam, mint akkoriban. Aztán megismerkedtem az indiai konyhával, ott a fűszerek használata és a színes fogások izgattak, volt persze olyan étek, ami nagyon nem jött be. Később találkoztam Nyers Csaba gabonaételeivel, igazi laktató, tápláló mannák ezek. Tőle tanultam meg a sűrű  gabonalevesek  készítését. A Csalami házaspár könyve: NEWSTART konyha receptjei alapján készített ételek évekig terítéken voltak otthonunkban  ( pedig akkor már két fiú gyermeket neveltünk ) és mégis mindezek után nótoriusan  visszakanyarodtam a gyermekkorom ízvilágához, a hagyományos konyhához. 

Tettem legutoljára mindezt akkor, amikor Misimmel várandós lettem, az első hónapokat ágyban töltöttem, vágytam  a biztonságot, anyukámtól sorra a gyermekkorom kedvenc kajáit követeltem...ő pedig teljesítette minden kívánságomat. Aztán beleragadtam  hét éve ebbe az állapotba és csak sorra gyártottam a kifogásokat : "majd ha a gyerekek kiröpülnek eljön az én időm" ... megszámlálhatatlan érvet tudtam felvonultatni, hogy miért nem térek vissza arra az útra, amit már kipróbáltam,. bevált és jó nekem.. Ami a feszültséget tetézte, hogy baráti beszélgetésekkor újra és újra elhangzott  a mondat  a számból, hogy ha nem varrnék, akkor vegán szakács lennék. Fejben az voltam/vagyok, csak a kifogások választottak el tőle. Kiváló szakács lehet belőlem akkor is, ha nem egy étteremben dolgozom.  Fél életemet a témának szenteltem, nem kis idő és nem kis tudás, ami bevésődött. Az újévi fogadalmamat ezek után nem nehéz megfejtenetek, ugye? Újraolvasom a könyvtáramat, kisérletezek, recepteket találok ki... megÉLEM, újraÉLEM amit eddig  (fejben) tudni véltem. Közben pedig kreatívkodok és ha nem vigyázok, akkor hamarosan gyapjúképek helyett,  zöldség és gyümölcs kollázsokkal traktállak benneteket;-) Ti mit gondoltok minderről, az egészséges táplálkozáshoz vezető út mely állomásán dekkoltok? Netalán van köztetek, aki boldogan, kiegyensúlyozottan lépdes rajta? 

Imola

Talán nincs is természetjáró, akit az útszéli imola megállásra ne késztetne. Az múlt évi fényképek  rendszerezésekor ezt a fotót találtam érdemesnek textilbe átlényegítéshez. Bevallom sokkal inkább a háttér játékos fényei izgattak és annak megjelenítése a kiismerhetetlen nemezzel, így nem véletlen, hogy a kész hangulatbonbonon a lila  imola kevésbé hangsúlyosan szerepel. 

Világosvár

Már szerepelt és még szerepelni is fog, sokszor. Barátnőm szerint nagyon szép szó. A kisalföldi síkságból egy kiemelkedés, domb... nekünk ez a hegy, a csúcs, a legmagasabb pont  ahonnét szétnézhetünk, ellátunk a városig. Föl-le menet gyakori élmény a horizont látványa, naplementével vagy anélkül. Elraktározódott belső képek alapján született a legutóbbi hangulatbonbon: Világosvár.

Colette álmai

Régi olvasóim talán még emlékeznek rá, hogy a fenti címen futott az ősblog, ezen a felületen kezdtem el blogolni 2008. augusztus 13-án. Sokszor és sokan kérdezik, hová tűnt ez a blog, van e ide bejárás? A válaszom igen és a könnyebb bejutás segítésére tettem a fejlécre egy gombot, amire rákattintva  időutazáson vehettek részt Colette álmaiba. 

Pipacsok a télben

Befőzök, cukor nélkül... naná így diéta idején;-) Csak a szemünket lakatjuk jól, pipaccsal. Egyébként kóstolta már valaki a pipacs virágát? Milyen lehet az íze? Kiváncsi lettem, tütelmesen várom újbóli nyílásukat.

Addig pedig jöjjenek az átlényegítések.

NAPTÁR 2013

Talán emlékeztek a tavalyi, akarom mondani tavaly előtti;-) adventi játékunkra, amikor lezárás képen egy naptárt szerkesztettem a beérkező alkotásokból. 2012. utolsó negyede nem sikerült olyan vidámra és játékosra, ezért az új esztendő kezdetére tartogattam egy meglepetést, fogadjátok sok szeretettel. A naptár lapjai - ha tetszenek - letölthetők és kinyomtathatók...magamnak is printelek egyet, hogy a fotók a szemem előtt legyenek és ne feledjem: átlényegítésre várnak. Ebből pedig már szinte következik, hogy a 2014. évi naptáron mik fognak szerepelni, ugye? Ohhh, de ne szaladjunk annyira előre;-)