Pannonhalmi séta

KISNYALKA ( cselekmény )

Szerettem volna egy komplex textiles tábort, ahol nem csak kreatív módon varrunk, de az alapanyagok is saját terveink alapján születnek. Ehhez, az első két napon segítségünkre voltak Rita és Timi a Kreatív Homokozó lelkes létrehozói. Még mielőtt a tettek mezejére léptünk volna,  játékos formában ismerkedtünk önmagunkkal és az alkotókészség fogalmával. Egy röpke asszociációs játék kapcsán eddig  ismeretlen gondolatok (is) jöhetnek felszínre: így tágul a kör, önmagunk keretei átrendeződnek, kitolódnak. Világnézetektől függetlenül  állíthatom, hogy az alkotás folyamatában benne lenni isteni állapot:-)

A lányokkal egyébként nyomdáztunk. Kiváncsian várjátok a végeredményt, melyek füzet formájában fognak testet ölteni? Mi igen! A Kreatív Homokozó hamarosan bemutatja őket:-)

A boszorkány konyha már egy ismert fogalom a nyalkai táborozók körében, de Hokata barátném, mint konyhaboszi minden nyárra tartogat számunkra meglepetéseket. Ez a nap biztos sikerélmény a "hagyom a dolgok, magától alakuljanak" és a "majd én megmondom, mi legyen belőled" típusú alkotóknak egyaránt.

Van egy csoda pillanat, amit egyszerre várunk mindannyian , amikor a zsinegek kibomlanak és a festék megmutatja spontán lenyomatát a vásznon.

Nia nemezelős napja az újdonság erejével hatott. Új anyag, új technika, ha láttátok volna azokat a kiváncsi tekinteteket: ebből meg mi lesz? Megtanultunk bánni a finom szálú merino gyapjúval, de a legérdekesebb mégis az volt amikor a légies vattacukor állapot finoman szegélyezett kendővé gyúródott össze. A konyhai mozdulatokra nagy szükség volt, a profi rétes készítők előnyt élveztek az új technika elsajátításában:-) Itt aztán jelen volt az a bizonyos női princípium, el is neveztem ezt a technikát a nemezelés női ágának. Tudjátok egyébként, hogy a nuno hány éves múltra tekint vissza és pontosan mit takar?  Meglepődtem, mikor megtudtam, még csak kamaszkorát éli.

Az utolsó napokon lehetőség volt, hogy az eddigi alapanyag termésünket egy átalakító programnak vessük alá. A szabást eleve kilőttük, mert minden általunk készített dolog, legyen az tároló doboz, táska, hátizsák, tunika, egy négyzet alakú anyagból készült és a japán hajtogató kedvet hívtuk életre, hogy egy kis varrás segítségévek végső formájára alakítsuk. A kedvencemet hoztam el nektek megmutatni, a  hajtogatós hátizsákot, amit Misi fiamnak készítettem, de a befejezés már itthonra maradt. A tábor végére ugyanis az aktivitásom elfogyott mindezen ellenére feltöltődve érkeztem haza. Ha az utóbbi kijelentésben ellentmondást véltek felfedezni, akkor csak annyit mondhatok: 

Veletek, jövőre, ugyanitt!

Kisnyalka minden nyáron kitárja kapuit.

KISNYALKA (bevezető)

Tervek után az élményekről...

Harmadik alkalommal töltöttük nyári alkotó szabadságunkat azon a bizonyos úttól és településtől elzárt HELYen, ami Pannonhalmától pár kilométerre fekszik. Az előző két év spontán programalakulásába idén folyondár szerűen bekúszott a tervszerűség, engedve ezzel megtapasztalni, hogy e két kifejezés nem csak ellentét pár, egymás támogatását is magában hordozza.

Szeretek mélázni találkozásokon, rátalálásokon, az ittlét miképp lehet motorja felismeréseknek és mi az a végtelen időtlenség és bizalom, ami jelen van? Minden látogatásomkor aktív, alapvetően erős és magabiztos, férfias  princípiumot éreztem magam körül... ami a bennem lévő női lelket erős mágnesként vonzotta. Fontos és meghatározó élmény és nem véletlen, hogy  női minőségű tábor szervezésébe fogtam...hiszen a legbelsőbb igényünk a harmónia, az egyensúly megélése... így kívánom elementáris erővel újra és újra ezt a HELY-et:-) 

.... folyt köv.

Konkrétan a napnyugta az egy giccs, de ahogy átszínezi a vadvirágokat... 

... azt nagyon szeretem és keresem.